Fuldokolnak a fővárosiak

Budapesten az elmúlt 24 órában a levegő minősége kifogásolható volt, de az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a helyzet javulni fog. A légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők kerüljék a forgalmas területeket – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium honlapja. A hét végén az volt olvasható, hogy a meteorológiai adatok sem kedvezők, és az autósokat is felszólították, hagyják otthon járműveiket. A városháza mégis azt állítja: nem kötelessége a beavatkozás.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet levegőhigiénés osztályának vezetőjétől, Vaskövi Bélánétól megtudtuk: a tegnapi értékek a szálló porból jócskán meghaladták az egészségügyi határértéket. A megengedett 50 mikrogramm/köbméter helyett Nagytétényben például 86 mikrogrammot, az Erzsébet téren 64 mikrogrammot mértek köbméterenként a levegőben. A múlt hét végén ezek az arányok jóval rosszabbak voltak, négy állomás jelzett 100 mikrogramm/köbméternél nagyobb szennyezést. Az osztályvezető szerint ez már az egészségtelen kategóriába tartozik. A szálló por úgy mérgez, hogy a legkisebb részecskéi a tüdő mélyebb rétegeibe kerülnek, ahol felszívódnak, és fokozott veszélyt jelentenek. A porszemcsék felületén ráadásul fémek, aromás vegyületek és egyéb káros anyagok ülhetnek meg. A szálló por nemcsak a légúti, szív- és érrendszeri betegekre veszélyes, hanem azokra is, akik erős dohányosok, egyébként is porral járó munkát végeznek, vagy éppen sportolnak, vagy kerékpároznak a belvárosban. Az idén már nem először szólítja fel a budapestieket a szaktárca arra, hogy inkább maradjanak otthon, de konkrét intézkedés – például a leginkább szennyező járművek kitiltása vagy forgalomkorlátozás – nem történik Budapesten.
A főváros sajtóosztálya kérdésünkre a környezet védelméről szóló törvényre és egy 2001-es kormányrendeletre hivatkozott. A jogszabályok szerint a fővárosi önkormányzatnak ilyenkor két feladata és hatásköre van. Rendkívüli szmoghelyzetben eljár, illetve hoszszú távú hatású intézkedéseket tervez, és vezet be. A főváros azonban állítja: egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezettség esetén nincs azonnali beavatkozási – forgalomkorlátozási – hatásköre, csak akkor, ha a szennyezettség eléri a riasztási küszöbértéket. Ekkor kötelessége az önkormányzatnak, hogy tájékoztassa a lakosságot, illetve felszólítsa az üzemeket, hogy huszonöt százalékkal csökkentsék károsanyag-kibocsátásukat.
A Levegő Munkacsoport viszont nemrég azt kérte a fővárosi önkormányzattól, hogy változtassa meg a szmogriadó elrendeléséhez szükséges kritériumrendszert. A főváros azonban arra hivatkozik, hogy a légszennyező anyagok határértékeit miniszteri hatáskörben rögzítik. A zöldek ezzel szemben a környezetvédelmi törvény 48. paragrafusára hivatkoznak, amelyben az önkormányzatok jegyzőinek engedélyt adnak arra, hogy a szaktárca vagy a kormány rendeleteinek kereteit túllépjék, és egyedi határértékeket határozzanak meg. A nézetkülönbség miatt egy helyben topognak azok, akiknek lehetőségük volna az intézkedésre.
Publicisztika a 7. oldalon