Intés a nagykoalíciónak

Koalíciót kötnek Hamburgban a kereszténydemokraták és a Zöldek. A nem szokványos szövetség akár szakítópróbának is bizonyulhat, s a városállam belpolitikai élete kihatással lehet a berlini nagykoalícióra is.

Stefan Lázár
2008. 04. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A február végén lezajlott választás során a CDU elvesztette abszolút többségét Hamburg szenátusában, a szövetségesnek kiszemelt szabad demokraták nem jutottak túl az ötszázalékos határon, és a Baloldal előretörésével mindeddig szokatlan helyzet alakult ki a pártpalettán, amely merőben új lehetőség kialakításának kísérletére késztette Ole von Beust (CDU) főpolgármestert: a múltban rendre ádáz ellenfélnek számító Zöldekhez keresni a közeledést. Hamburgban létrejött az a koalíció, amely a hesseni parlament patthelyzetében is lehetséges megoldásnak tűnik, sőt ezen túlmenően a 2009-es parlamenti választás előtt is új távlatokat nyit az ötpártira növekedett Bundestag számára. A szociáldemokratákkal kötött nagykoalíció kompromisszumos buktatóiba belefáradt kereszténydemokraták nem vágynak ugyan a Zöldekkel kötendő szövetségre, de az erőviszonyok alakulása Berlinben is a környezetvédő párttal kötendő szövetségre kényszerítheti őket. Az elmúlt hetek során a városállamban lezajlott események első tanulsága: a politikai újdonságnak számító lépés hosszú időt vesz igénybe, és mindkét féltől fokozott türelmet és őszinte koalíciós szándékot követel. A CDU és a Zöldek képviselői tizenkét hosszú ülésen jutottak el odáig, hogy bejelenthették, sikerült egy nevezőre jutniuk.
Két merőben ellentétes pont áthidalása jelentette a tárgyalások gordiuszi csomóját: az Elba medrének mélyítése a hajóforgalom fejlesztése érdekében és egy építés alatt álló szénerőmű üzemeltetése. A Zöldek beleegyeztek a folyón végzendő munkálatokba a konténerszállítás javára, a CDU ennek fejében fokozza a természetvédelemre fordított támogatást, és a kőszén helyett gázzal hajlandó üzemeltetni a tervezett erőművet.
A fekete–zöld modell heves reakciókat váltott ki, a pártok stratégái elsősorban arról vitatkoznak, hogy a Hamburgban létrejött koalíció jeladásnak számít-e a jövő évi parlamenti választást követően. Jürgen Trittin, a Zöldek frakciójának elnökhelyettese – a párt első számú jelöltje 2009-re – szövetségi szinten is lehetségesnek tartja ezt a megoldást. „Miért ne, ha Angela Merkel hajlandó tárgyalásokba kezdeni a minimális órabérről vagy az atomerőművek leállításáról?” – mondta az egykori környezetvédelmi miniszter. A kereszténydemokraták táborában mindenekelőtt a bajor Keresztényszociális Unió kételkedik a Zöldekkel kötendő szövetség lehetőségében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.