Nemcsak a szülőváros, Kaposvár művészeti életében, hanem az ország, sőt Európa kultúrájában is megkülönböztetett rangot vívott ki magának a festő munkásságát bemutató egyetlen állandó kiállítóhely, a romantikus stílusú Róma-hegyi Rippl-villa és környezete – emeli ki L. Balogh Krisztina építész és műemlékvédelmi szakmérnök. Úgy látja: a festő száz értékes festményét, grafikáját, iparművészeti alkotását őrző, kétszintes, romantikus stílusú villa gépészeti szerkezete és homlokzata mellett felújításra szorul a „Rippl-birodalom” XIX. század közepén kialakított és a Róma-hegy „botanikai gyöngyszemeként” emlegetett parkja, a villa kapuja, a múzeumhoz vezető gesztenyesor, a műteremház és környéke.
A legnagyobb tervezői feladat az emlékmúzeum iránt tapasztalható közösségi igényt kielégítő látogatóközpont építése. A központ helyigénye egyébként a villa parkjához és a többi épülethez képest igen nagy, ezért az nagy részben a föld alatt, egy belső udvar (patio) köré, a római villákhoz hasonlóan kerül kialakításra.
Sokan tudják, hogy Rippl-Rónai – aki engedte magára hatni a XX. század első évtizedei magyar fővárosa vagy Párizs pezsgő hangulatát – odahaza, a Róma-villa kertjében vidéki miliőt „rendeztetett be” a maga és vendégei örömére.
Kaposvár önkormányzata a Rippl-Rónai Emlékmúzeum megújulását is magába foglaló, 2,3 milliárd forintos turisztikai fejlesztési program költségéből 1,3 milliárdot vállal. Szita Károly, a város polgármestere a minap tartott tervbemutatón arról beszélt, hogy ha a kormány elutasítja a kaposvári és a Somogy megyei önkormányzat turisztikai fejlesztési pályázatát – amelyben a Rippl-Rónai Emlékmúzeum rekonstrukciója mellett egy élménypark és egy, a város melletti tó fölött átívelő híd terve szerepel –, akkor az emlékmúzeum felújítása marad el. Többek között azért, mert az emlékház és a parkban álló többi ingatlan nem a városi, hanem a megyei önkormányzat tulajdona.
Nagy Márton alaposan helyretette a rémhíreket és hazugságokat terjesztő Magyar Pétert