Tizenöt-húsz százalékkal az európai átlag alatt van a magyarországi pszichiátriai ágyak száma, ám ennél is élesebb gond, hogy a reform szétválasztotta az akut, az azonnali betegfelvételi és a rehabilitációs osztályokat. Ez nem felel meg a pszichiátriai betegségek természetének – állította Harmatta János. A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a szakellátás legsúlyosabb gondjának továbbra is a főváros lipótmezei intézetének felszámolását tartja, a vidéki pszichiátriák nehézségei közül pedig elsőként a működési problémákhoz vezető szakorvoshiányt és a pszichológusok kórházi osztályokról való elbocsátását említette.
– Az ágyszámleépítés hazánkban is elsősorban a hajléktalanok és – amint azt az amerikai példa is mutatta – a fogvatartottak körében növelte meg a pszichiátriai problémákkal küszködők számát. Sajnos nincs olyan szociális háló, amelyik ezt felfogná. Akik pedig kikerültek a biztonságos (intézeti) ellátási körből, azok egyre kevésbé képesek elviselni a zavarokat, és az ellátásba való visszakerülés is súlyos nehézséget jelent nekik. Ennek következtében áll elő a kallódás – hangsúlyozta a pszichiáter.
Kérdésünkre, hogy a napjainkban sokakat érintő megélhetési gondok, társadalmi feszültségek hova vezetnek, Harmatta János azt válaszolta: ezeknek nem azonnali, hanem hosszabb távú hatásuk van. – A társadalmi bizonytalanságok lelki krízisek kialakulásához és az öngyilkosságok szaporodásához vezethetnek. Éppen az a biztonságosnak tűnő társadalmi háttér hiányzik, amelyre az emberek baj esetén is számíthatnának, és ami megakadályozná, hogy zavarossá, kilátástalanná váljék a jövőképük – figyelmeztetett a szakember.
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak