Mi kellett ahhoz, hogy zajos botrányoktól, látványos kivonulásoktól mentes legyen a nagykoalíció működése a közgyűlésben?
– Egyrészt a kétoldalú frakcióegyeztetések, másrészt azok a vitáktól hangos, de okos kompromisszumokkal záruló informális közgyűlések, amelyeken politikai hovatartozástól függetlenül mindenki kifejthette a véleményét. A másfél év alatt arra törekedtem, hogy a megye köztestülete elé szakmailag és politikailag előzetesen egyeztetett napirendi témák kerüljenek. Talán ennek tulajdonítható, hogy nemigen volt olyan előterjesztés, amelyik az egyik vagy másik politikai erő részéről elemi ellenállásba ütközött volna.
– A Somogyért Egyesülettel azonban volt néhány összecsapása a Fidesz-frakciónak és a Fidesz–MSZP-többségnek is. Miért lépett ki a „somogyi nagykoalícióból”, és ígért konstruktív ellenzéki szerepet az ön elődje, Gyenesei István vezetésével politizáló frakció?
– Kétségtelen, a közgyűlés legfontosabb konszenzusos döntéseiben a civil frakció nem mindig vesz részt. Amíg a volt megyei elnök alelnöki reményeket dédelgetett, nagyobb kompromisszumkészséget mutatott, amikor viszont már végérvényesen eldőlt, hogy nem lehet alelnök, kijelentette: konstruktív ellenzék lesz a frakciója. Ha az elmúlt időszak fő kérdéseiben – például a kötvénykibocsátásról – a Somogyért javaslata szerint döntöttünk volna, ma működésképtelen lenne az önkormányzat, intézményeink dolgozói nem kapnának fizetést.
– A volt elnök állítólag nemcsak a közgyűléseken ostromolja kérdéseivel, hozzászólásaival önt, hanem írásbeli feladatokkal is ellátja.
– A közelmúltban harminchárom kérdéssel fordult hozzám Gyenesei István, amelyre szakdolgozat méretű választ kapott. Igaz, a hivatal főosztályai napokig azon dolgoztak.
– Úgy tűnik, az MSZP megyei vezérkara is megosztott a koalíció megítélésében. Lamperth Mónika szociális miniszter a sajtón keresztül üzente meg helyi párttársának, Kolber Istvánnak és a szocialista frakció vezetőinek, hogy akadályozzák meg a Fidesz térfoglalását a megyében, és az MSZP vizsgálja felül a polgári frakcióval kötött megállapodását.
– Arra kérem a miniszter asszonyt, beszéljen Kolber Istvánnal, az MSZP megyei elnökével, aki szerintem másként látja a dolgokat. Talán a közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjétől, Feigli Ferenctől meg a testület MSZP-s alelnökétől, Sárdi Árpádtól is meg kellene kérdeznie, hogy miközben ő az MSZP megyei ügyvezető elnökeként az újságírók előtt a megállapodás felülvizsgálásának szükségességéről beszélt, én a hogyan tovább kérdéseiről tárgyaltam a közgyűlés szocialista tisztségviselőkkel. Úgy tudom, Kolber István úgy reagált Lamperth Mónika „felszólítására”, hogy ugyan vannak vitatott kérdések, de a szocialista frakció a Fidesszel korrekt és ellenőrzött együttműködésre törekszik.
– Somogyot azokhoz a megyékhez sorolják, amelyek kötvénykibocsátással menekülnek az intézményeiket fenyegető csőd elől. A múlt nyáron kétmilliárd forintos, a minap négymilliárdos kötvénykibocsátásról döntött a közgyűlés. Miért volt szükség ezekre a kockázatos hitelfelvételi akciókra?
– Egyrészt az önkormányzati intézmények működőképességének megőrzéséhez, másrészt a halaszthatatlan és jövőbe mutató fejlesztésekhez. A megye legnagyobb gyógyintézménye, a Kaposi Mór Oktatókórház fejlesztéséhez optimális esetben 17,5 milliárd forinthoz juthatunk. Ezáltal egy álomnak is szép húszmilliárdos kórház-korszerűsítés valósulhat meg. A pályázati pénzhez tízszázalékos önrész szükséges, így a négymilliárdból másfél milliárd a kórházfejlesztéshez kell. A fennmaradó pénzből az intézményrendszerünk fejlesztésére felvett adósságainkat törlesztenénk.
– Jut-e megyei pénz azoknak az elszegényedett somogyi aprófalvaknak, amelyek még egy-két millió forintnyi önrészt sem tudnak előteremteni ahhoz, hogy belefogjanak egy-egy kisebb fejlesztésbe?
– Háromszázmilliót a somogyi kistelepüléseknek szánunk. Azoknak, amelyeknek még egymilliójuk sincs önrész-vállalásra. Ha háromszázmillióval hozzájárulunk ehhez, akkor a többnyire kis falvakból álló Somogyban akár 4-5 milliárd forint értékű fejlesztés mehet végbe.
– Nem gondolja, hogy elviselhetetlenné válik az adósságteher?
– Több kötvénykibocsátást nem tervezünk. A négymilliárdos kötvénykibocsátástól 30-40 milliárd forintot kitevő fejlesztés várható a jövőben.
– Ugyan nem a közgyűlés feladatai közé tartozik Somogy súlyos gazdasági gondjainak enyhítése, mégis megkérdezem: mi a legnagyobb akadálya a megye gödörből való kijutásának?
– Az elzártság. Nincsenek korszerű közútjaink, az autópályák elkerülnek bennünket, nincs megfelelő vasutunk és nincs légi közlekedésünk a kitöréshez. Az ígéretek ellenére ma sincs pontos dátuma annak, hogy mikor kezdődik a Kaposvárt az M7-es autópályával összekötő, 67-es út felújítása, illetve gyorsforgalmi úttá építése, áll a taszári légibázis ügye, és sorolhatnám tovább a sérelmeinket. Az elzártság több évtizedes gondja marad Somogynak, és úgy látom, a kormánynak most sincs politikai akarata a megye kijuttatásához ebből a hátrányos helyzetből.
origo.hu
Baloldali celebek neve is előkerülhet Lakatos Márk szexuális botrányával kapcsolatban - videó
