Államérdek és szolgálati titok. Ezekre a varázsszavakra hivatkozva visszatért a Magyar Honvédségnél az utóbbi években az a gyakorlat, hogy hegytetőket foglal el, sokszor figyelmen kívül hagyva a polgári jog bizonyos szabályait. A tulajdonosok és a környékbeliek pedig csak ámulnak, amikor a magaslatokon zöldellő erdő fái közül egy-két hónapon belül kinő egy hamuszürke objektum, egy műhold méretű glóbusz, vagy akár csak hatalmas tányérok kezdenek forogni valahol a falujuk fölött. Amikor egy újságíró, tiltakozó vagy természetvédő a különös létesítmények közelébe merészkedik, az őrök azonnal elzavarják, vagy ugyanazokra a szervezetekre hivatkoznak: a Katonai Biztonsági Hivatalra (KBH), amely a hadsereg elhárítási feladataival foglalkozik, illetve a Katonai Felderítő Hivatalra (KFH), amely rádiósokat és katonai hírszerzőket alkalmaz itthon és külföldön az úgynevezett „külső ellenség” avagy a biztonságpolitikailag nehezen leírható „nemzetközi terrorizmus” rossz szándékainak felderítésére, megelőzésére.
A katonák az egyik internetes fórum tanúsága szerint úgy viccelődnek: ahol nincs hadsereg, ott legalább legyen jó a felderítés, hogy tudjuk, mire készülhetünk. Az általunk megkérdezett szakértő szerint viszont több oka lehet a hegytetőkre emelt radarok, lehallgatóállomások és műholdas kommunikációs eszközök megépülésének, felújításának. A felderítő létesítmények szerepét természetesen továbbra is a délszláv térségben uralkodó robbanásig feszült állapotok értékelik föl, de szükség van rájuk egy másik fontos körülmény miatt is. A lapunknak név nélkül nyilatkozó nyugállományú katonatiszt ez utóbbit így fogalmazta meg: észre sem vettük, de újra világbirodalmi babérokra törekvő államok, az Egyesült Államok és Oroszország ütközőzónájában élünk. Ennek köszönhető, hogy nálunk épülnek meg, állnak szolgálatba a NATO déli végvárai, egy együttműködő szövetségi légvédelmi rendszer lokátorai, néhány titkos lehallgatótorony és egy rendkívül gyors, műholdas kapcsolatra képes adatközvetítő.
Vigántpetend felől álombeli táj képe tárul elénk, ha lenézünk a Taliándörögd melletti völgybe. A Balaton-felvidék mediterrán jellegű éghajlatának hatására ugyanis itt már kora tavasszal virágozni kezdenek a fák, a lankákon pedig élénkzöldben pompázik a mező. Az egyik magasabb dombon azonban három hatalmas tányér éktelenkedik, egy mélyzöldre festett, régi orosz parabola és két rikítóan fehér műholdvevő.
A környéken élők közül csak az nem vette észre, aki nem akarta, hogy a napokban a használaton kívüli kisebb, zöld színű berendezést az ég felé, a nagyobb, hófehér tányérokat pedig nyugati irányzékból délre és keletre fordították. Azóta van ez így, amióta az objektumot elfoglalta a honvédség.
Ugyanis az állomást 2005-től mostanáig nem őrizték, mert csak „alapjáraton” működött, hogy tönkre ne menjen a sok értékes berendezés. Ezekben az időkben szabadon látogatható volt a létesítmény, akár egy muzeális különlegesség.
A taliándörögdiek viszont arról beszélnek a katonák megjelenése óta, hogy a kommunista időkben Olaszországot és Ausztriát figyelhették, figyeltették velünk a Nyugat elleni háborúra készülve, ma viszont Szerbiát és Ukrajnát kell becserkésznünk a műholdvevőkkel egy másik szövetség részeként.
A hivatalosan megszerezhető információk szerint azonban ezen a helyen a hetvenes évektől kezdve egy szovjet–magyar űrtávközlési állomás, a rendszerváltoztatás után pedig a Magyar Posta, majd a Magyar Távközlési Vállalat műholdvevője működött. Az objektumnak azonban lehettek katonai vagy nemzeti stratégiai funkciói is, hiszen 1977-től 2005-ig fegyveres őrök védték a parabolaantennák körüli kerítést.
Régi tábla hirdeti a település mellett, a tányérokhoz vezető út mentén, hogy „űrtávközlési földi állomás” felé tartunk. A kapu önműködően tárul ki, ahogyan a főbejárat elé érünk. Őszülő, mégis fiatalos, katonaruhába öltözött úr állja utunkat: a Honvédelmi Minisztérium (HM) őrzés-védelemmel foglalkozó cégének, a HM EI Zrt.-nek az alkalmazottja. Amikor arról érdeklődünk, mi lehet odabent, és miért zárták le a kapukat, azt mondja, hogy a KBH, vagyis a katonai elhárítás mérnökei használják az épületet. Később már a KFH-ról, vagyis a hadsereg hírszerzőiről beszél. „Most a honvédségé az ingatlan, de mindent én sem mondhatok el, mert ami a kerítésen belül folyik, az szigorúan titkos” – mosolyog sejtelmesen a kapuőr. Azt azért megtudom tőle, hogy hiába is próbálnék bemászni, mert a környéket kamerák figyelik, és ahogyan megrezdül a drót az elkerített terület körül, az őrfülkében megszólal egy jelzőberendezés. Ahhoz képest, hogy pár évvel ezelőtt a Művészetek Völgye rendezvénysorozat egyik attrakciójaként a Krétakör Színház installációs élménytúrákat kínált a vendégeknek ezen a helyen, miközben fénypásztákkal világította meg a műholdvevők öblét, most hatalmas itt a szigor.
A Közbeszerzési Értesítő szerint a műemlék űrtávközlési állomást a KFH 480 ezer euróért vette bérbe tíz évre egy veresegyházi ingatlanfejlesztő kft.-től. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson tavaly november közepén született eredmény. A tájékoztató szerint a legalacsonyabb összegű ajánlat nyert, de a győztes cég volt az egyetlen ajánlattevő. A HM erről csak annyit közölt: azért szerezte meg az állomást, mert jelenlegi állapotában tökéletesen megfelel a katonai hírszerzés céljainak. Ezeket a célokat azonban nem részletezték. Hivatalosan úgy nyilatkoztak: az állomás eszközei „a titkosszolgálatokról szóló törvényben előírt feladatok magasabb szintű végrehajtásához szükségesek”.
Mindenesetre árulkodó, hogy a bérbe adó cég vezetői helyett csak egy fantomirodát lehet fellelni a budapesti BVSC sporttelepén. A Magyar Telekom ráadásul eddig azt állította, hogy még nem adta el senkinek a taliándörögdi létesítményt. Lapzártánkig a cég csak annyit válaszolt a kérdéseinkre, hogy végül sikerült az értékesítés. A veresegyházi kft. viszont sokáig úgy adta bérbe az állomást 120 millió forintnak megfelelő euróért a katonai hírszerzésnek, hogy papíron még nem is volt az övé.
Egy érintett katonai szakembertől különös információkat tudtunk meg az egyik közeli városban a kommunikációs állomáson korábban tapasztalt helyzetről. Ezek szerint a Kádár-rendszerben az ország öt legfontosabb objektuma között tartották számon. Két vezetékről is lehetett működtetni a kommunikációs központ berendezéseit, az egyik áramforrás Tapolcáról, a másik Ajkáról érkezett. Az üzemeltetők azonban semmit sem bíztak a véletlenre, hatalmas aggregátort is tartottak készenlétben és egész teremnyi akkumulátoregységet arra az esetre, ha sehonnan sem érkezne áram a telephelyre.
Valami miatt tehát elengedhetetlen volt a biztonságos üzemelés. Persze lehet, ezt csupán az indokolta, hogy sok esetben erről az állomásról folyt az országos televíziós közvetítés a közeli Kab-hegyi torony közreműködésével.
Az űrtávközlési állomás központi épülete háromemeletes. Informátorunk szerint az alsó szinten a kiszolgáló elektronika, a középső szinten a konyha és az öltözők, a fölső szinten pedig az irányítóközpont működött. Valaha ötven ember sürgött-forgott a területen, ma viszont mindössze hat mérnököt vettek viszsza a működtetéshez, akik két műszakban, napi tizenkét órában dolgoznak. Először az őröket váltották le kiszolgált katonákra, majd két „szakember” érkezett a honvédségtől, akiket a régi munkatársak egy részének visszahívása követett.
Jelenleg senki sem teheti be a lábát az állomásra, aki nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon. Erre hivatkozva rúgták ki a korábbi biztonsági őröket is. Az őrszemélyzet eltávolítása nem éppen a munkajogi szabályok betartásával történt. Egy hideg decemberi napon autók jelentek meg a főbejárat előtt, amelyekből civil és katonaruhás személyek szálltak ki, majd kijelentették, hogy mostantól ők őrzik a távközlési központot. Az egykori biztonsági személyzet ezek után kénytelen volt a munkaügyi bírósághoz fordulni, hogy legalább a ki nem fizetett szabadságok és a felmondási időre járó bér összegét megkapják munkáltatójuktól. Ez a társaság egyébként három év alatt a hetedik olyan cég volt, amely alkalmazta őket. Eredetileg a Pajzs Rt. kötött szerződést az őrzésre, de a cég alvállalkozója újabb alvállalkozókkal állapodott meg, és egy idő után az őrök már azt sem tudták, hogy kinek dolgoznak valójában. A Pajzs cégcsoport egykori dolgozóinak eltávolítása azért is furcsa, mert korábban ez a társaság nagy értékű megbízást kapott a HM tulajdonában álló és a mostani őrzést végző HM EI Zrt.-től a honvédségi objektumok védelmére, amelyre egy keretszerződés értelmében csaknem hatmilliárd forintot költöttek évente. A Pajzs Holding Befektető és Tanácsadó Rt.-nek hét, javarészt őrzés-védelemmel foglalkozó kisebb cég állt az érdekeltségében, és több pártállami funkcionárius is tagja lehetett.
Alapítója volt például Vörösmarti Mihály nyugállományú rendőr tábornok, de a cég közös társaságot hozott létre a Fejti György volt MSZMP-s kb-titkár tulajdonában lévő Alsys 2000 Kft.-vel is. Az utóbbi vállalkozásban érdekelt volt egy cégen keresztül Kovács Jenő, az MSZMP-kb pártpolitikai osztályának vezetője is.
A taliándörögdi űrtávközlési központban azonban ettől az évtől átvette az irányítást a katonai felderítés, amely információink szerint nem alkalmaz magáncégeket a munkájához. Még akkor sem, ha csak a kapuk őrzéséről van szó. Forrásunk szerint ez azért is furcsa, mert a délszláv háború idején is magántársaság őrizte az objektumot. Ezekben az időkben a biztonságiak kezébe gépfegyvert adtak, a falut pedig még a váltóműszak alkalmazottai is csak külön engedéllyel hagyhatták el. A honvédség meg éppen most vette át a létesítményt, amikor Szerbiában forrongások okozójává vált a függetlenedő Koszovó.
Kis-Jugoszlávia ellen úgy kezdődött a szövetségi hadművelet 1999 márciusában, hogy Magyarország, Horvátország, Albánia és az Adriai-tenger térségében 16 óra 50 perckor megjelent három E–3A AWACS felderítő repülőgép. Ezután negyedórával az olaszországi Aviano bázisáról harci gépek szálltak fel.
Magyarország feladata a logisztikai támogatás megszervezése volt, amelyet Szenes Zoltán tábornok irányított. A tábornok később vezérkari főnök lett, és megtanulhattuk, hogy a NATO részéről a legkorszerűbb légi irányítással és kommunikációs kapcsolatrendszerrel kell vezetni egy ilyen háborút. A tökéletes háttérre természetesen azért van szükség, hogy a műveletek minél kevesebb pusztítással járjanak, és a szövetség ne veszítsen harci repülőgépet.
Katonai körökből származó értesüléseink szerint Koszovó függetlenségének kikiáltásakor szintén AWACS gépek szálltak Magyarország déli határának térségébe. A készültséget azonban ma már nem csak a műholdas segítség biztosítja. Nem véletlen, hogy számos radarállomást újítottak fel az országban, köztük kettőt Taliándörögd térségében, a Kőris-hegyen és Püspökladányban a polgári légi irányítás számára.
A természetvédők tiltakoznak a Kánya-hegyi torony megépülése ellen is, amelyhez szerintük jogtalanul szerezték meg az erdő egy részét a tulajdonosoktól. Itt szintén a katonai hírszerzés egyik állomása működik, vagyis nem beszélnek másról, mint államérdekről és titkos felderítő feladatokról.
A déli országhatárhoz közel, a Tenkes-hegyen szintén a KFH korszerűsített egy rádió adó-vevő állomást, nem messze a szőlőhegyeiről híres Villánytól.
Országos botrány kerekedett abból is, hogy a NATO milliárdos támogatásával összefüggő légvédelmi hálózatot kívántak létrehozni egy békéscsabai, egy bánkúti és egy mecseki lokátor megépítésével, az utóbbit azonban egyelőre megakadályozták a helyiek és a környezetvédők. A HM az eredetileg a Zengőre tervezett, majd a Tubesre száműzött radar miatt is perek sokaságát zúdította a nyakába, mert a civilek vitatják a saját építésügyi hatóságaként szerzett engedélyt. A törvény ugyanis különleges esetben lehetőséget ad erre. Pontosabban akkor, ha katonai objektumról van szó.
A HM így reagált lapunk kérdéseire: a szaktárca mindig betartotta a rá vonatkozó jogszabályokat. A katonai létesítmények engedélyezésére egy kormányrendelet hatalmazza föl a minisztériumot, amelyet az Orbán-kormány idején fogadtak el. Az említett objektumokat nem a katonai elhárítás, hanem a rádiósok, illetve a felderítők üzemeltetik. A Magyar Honvédség helyőrségeit és létesítményeit nem katonák őrzik, hanem civil biztonsági cégek, így a taliándörögdi űrtávközlési központot is. Az állomást az adásvételének lezárultáig a Magyar Telekom mint tulajdonos beleegyezésével adta bérbe a veresegyházi kft., és a korábbi őrszemélyzet elbocsátásáról is a tulajdonos által megbízott cég döntött.
origo.hu
Komoly fertőzésveszélynek tesszük ki magunkat, ha így kezeljük a nyers húst
