Az Emberré válni kell című műalkotás az élet és halál, az emberi sors kiteljesedő és örök, változó törvényszerűségét ábrázolja olyan szimbólumok segítségével, mint a négy őselem – a Víz, a Föld, a Tűz és a Levegő –, a Sors asszonyai, a zodiákus jelképek, az emberpár vagy az Életkerék. A domborműegyüttes különlegességét növeli az életvonalakat jelképező hét-hét fémhuzal, amelyek az Életkerékből indulva vezetnek el az életet jelképező emberpárhoz, valamint a fordított Pietához. A szakrális téma nem viszi el az alkotót sem az édeskés giccs, sem a kiüresedett absztrakt felé. Mindvégig mértéket tart, ugyanakkor szokatlan megoldásaival világosan megfogalmazza a szenvedőknek szánt üzenetet: a halál pillanata újjászületés, a születés pedig átmeneti távozás egy magasabb szférából – fogalmazott Jókai Anna. Az írónő emlékeztetett: V. Majzik Mária, aki a budakeszi Himnusz-emlékművel és számos templomban, egyházi intézményben látható alkotásával tett bizonyságot keresztény hite mellett, az Emberré válni kell című alkotással is világossá tette, az életnek van értelme, a szenvedésben ott a felemelkedés, a tragédiában a vigasz. Erre utal az idős, megtört emberpárt összefonó lombokból a magasba emelkedő madár gyönyörű szimbóluma a kompozíció középpontjában. A fiatal és boldog pár fölötti halott madár pedig éppen ellenkezőleg: a mulandóság hatalmára figyelmeztet.
Paragh György, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke a műalkotás onkológiai klinikán történt elhelyezése kapcsán elmondta, nemzetközi tapasztalatok szerint a környezetnek meghatározó szerepe van a gyógyulásban. Klinikai kutatások és betegektől kapott visszajelzések szerint a világos, tágas terek és a megnyugtató, kellemes környezet csökkenti a hospitalizáció, a kórházi tartózkodás, a kezelések, beavatkozások okozta stressz hatást, s egyúttal jelentősen lerövidítheti a gyógyulás idejét. Erre a felismerésére az utóbbi években egy olyan gyógyítási szemlélet épült fel, ami tudatosan használja a pozitív környezeti elemeket, hatásukat a kezelés részének tekinti, ezt a szemléletet kívánja meghonosítani a csaknem félezer éves múltra visszatekintő Debreceni Egyetem gyógyító intézménye is – hangsúlyozta az elnök.
A Debreceni Egyetem négy és fél évszázados, megszakítás nélküli múltjával ma az ország legrégebben, ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye. Mintegy 30 ezer hallgatójával, több mint 1400 oktatójával egyik legnagyobb felsőoktatási intézményünknek számít, 15 karával és 23 doktori iskolájával pedig kétségtelenül a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja.
Az oktatómunka és különösen a kutatómunka minőségét jelzi, hogy az oktatók csaknem kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik, köztük 26 professzor a Magyar Tudományos Akadémia rendes vagy levelező tagja.
Ez a kiemelkedő szellemi központ, hatalmas oktatási és K+F kapacitásával egyre jelentősebb hatással van a régió gazdasági és társadalmi fejlődésére, kulturális felemelkedésére, egyre nagyobb figyelmet fordít a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek minél hatékonyabb kiszolgálására, a regionális tudásközpont szerepkörének betöltésére.
Vasárnap délelőttönként családi programokkal várja az érdeklődőket a Nemzeti Színház