Könnycseppteszt debreceni kutatóktól

Nem szükséges vérvizsgálat, egyetlen könnycsepp elég lehet ahhoz, hogy megállapítsák, kell-e fekélyesedéstől vagy látást károsító heges gyógyulástól tartani szaruhártya-sérülések vagy lézeres szemműtétek után.

2008. 05. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világszinten is újdonságnak számító könnydiagnosztika alapjait három debreceni kutató – Berta András egyetemi tanár és Csutak Adrienne egyetemi tanársegéd, szemorvosok, valamint Tőzsér József egyetemi tanár, biokémikus fektette le. A jelentős tudományos eredmény elismeréseképpen az általuk alapított InnoTears Kft. kisvállalkozás kategóriában a szellemi tulajdon világnapján, április 25-én elnyerte a Magyar Szabadalmi Hivatal Millenniumi Díját.
A kutatók érdeklődése azért fordult a szemen ejtett sebek gyógyulási nehézségei felé, mert a lézeres beavatkozások nagyon népszerűek az utóbbi időben. Ez érthető, hiszen segítségükkel az éleslátás tökéletesen helyreállítható. Persze mint minden operációnak, ennek is vannak kockázatai. A lézer okozta sebek olykor hegesen gyógyulnak, és emiatt homályossá válhat a látás. A szaruhártyasebek gyógyulásának gondjaira huszonöt évvel ezelőtt Berta András, a debreceni orvosegyetem fiatal kutatója figyelt fel, leginkább az érdekelte, mi az oka a szaruhártya-gyulladások egy részében kialakuló fekélyesedésnek.
A kérdésre Tőzsér József biokémikussal közösen kezdték keresni a választ. Már vizsgálódásuk első szakaszában különösen érdekelte őket egy fehérjebontó enzim, az urokináz, amelynek szerepe a szaruhártya gyógyulási folyamataiban sokáig tisztázatlan volt. Az ezredforduló környékén azonban már egészen előrehaladtak a kutatások, és egyre biztosabbak voltak benne, hogy ez az enzim kulcsszerepet játszik a lézer ütötte sebek gyógyulásának vezérlésében. Klinikai esetek sora erősítette meg ugyanis a gyanút: ha ebből az enzimből a kívánatosnál több van, a sejtek szétesnek, és fekélyesedés következik be, ha viszont kevés van belőle, hegesen gyógyul a seb, és homályos lesz a látás. A kutatás ezen szakaszában Csutak Adrienne PhD-hallgató és egy, a John Hopkins New York-i egyetemhez kötődő amerikai kolléga is bekapcsolódott a munkába. Végül megszületett az urokináz mennyiségét szabályozni képes szemcsepp, ami rövidesen forgalomba kerül, miután az egyik amerikai gyógyszergyár megvásárolta a gyártás jogát.
Később a három kutató a Debreceni Egyetem bázisán és tízszázalékos tulajdonosi részvétele mellett a tudományos felfedezések termékké fejlesztését segítő társaságot hozott létre InnoTears Kft. néven, és pályázati pénzek segítségével továbblépett. Újabb három szabadalmat tettek az asztalra, amelyek egyike – ha találnak gyártót a teszt készítésére – arra lesz alkalmas, hogy egy könnycsepp elemzésével kimutassa, van-e gond a beteg szemében az urokináz-termeléssel. A teszt külön előnye, hogy nem kell hozzá laboratóriumi háttér, a vizsgálat a betegágynál is elvégezhető.
A három tudós ezzel korábbi felfedezésük, a fekélyesedés, illetve heges gyógyulás megelőzésében áttörést ígérő szemcsepp használatához talált újszerű diagnosztikai megoldást. A világviszonylatban is újdonságnak számító eljárás kidolgozásához a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma adta a hátteret.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.