Sodródunk az afgán háborúba

A biztonságpolitikai szakemberek közreműködésével szerkesztett Budapest Analyses is megerősíti a lapunk tegnapi számában megjelent információkat az afganisztáni misszió veszélyeiről. Elemzésük szerint a magyar misszió egyre kockázatosabb feladatokat vállal mind nagyobb létszámmal az ázsiai országban, miközben a sikeres végrehajtás esélyét jelentősen rontja a megfelelő katonai felszerelések hiánya. Az erről szóló interjúnkat tegnap a Honvédelmi Minisztérium alaptalannak nevezte, és cáfolatot ígért, de ez tegnapi lapzártánkig sem érkezett meg.

Katonáink eddigi közvetett béketámogató tevékenységét a harci műveletekben való aktív, közvetlen szerepvállalás egészíti ki Afganisztánban – írta a Bába Iván főszerkesztő által jegyzett Budapest Analyses. A biztonságpolitikai szakértőket is alkalmazó elemző- központ felhívta a figyelmet arra, hogy 2008 végétől Magyarország műveleti tanácsadó és összekötő csoportot (OMLT) telepít az észak-afganisztáni Baghlan tartományba, különleges műveleti csoportot küld a déli Uruzganba, továbbá átveszi a kabuli nemzetközi repülőtér felügyeletét, 2009 nyarától kezdődően pedig újabb OMLT-t vezényel Uruzganba.
Az elemzés szerint ez közvetlen harci feladatokban való részvételt jelent, ami előrevetíti, hogy reális lehetőségként kell számolni magyar katonák halálával és az ennek nyomán elinduló belpolitikai vitákkal.
Az OMLT-vel kapcsolatban kiemelik, hogy az egy 20-40 főből álló harcoló alegység, amely az Afgán Nemzeti Hadsereg kijelölt alakulatának kiképzését követően annak harci bevetéseiben is részt vesz. Ez tehát kockázatosabb, harci cselekményekkel tarkított szerepvállalás, hasonlóan a különleges egységeink bevetéséhez, ellentétben a jelenleg Afganisztánban szolgáló katonáink tartományi újjáépítő feladatával. Különösen veszélyes ez a részvétel a déli területeken, mert ott az ellenállók napi rendszerességgel hajtanak végre támadásokat a nemzetközi és az afgán biztonsági erők ellen. A fentieken túl Magyarország a jelenlegi 3-ról 50 főre bővíti a különböző afganisztáni parancsnokságokon szolgáló magyar katonák létszámát is, vagyis összességében a 2007. évi 228 fős afganisztáni katonai kontingens 2008 végére várhatóan 359 fősre bővül – mutat rá a BA.
A szakértők információi szerint Szekeres Imre honvédelmi miniszter tavaszi afganisztáni megbeszélésein az is szóba került, hogy a szerepvállalás 2009 után tovább bővülhet a térségben. 2010-től Magyarország további 250 fős személyi tartalékot képez. Ez a létszám újabb expedíciós műveletekben való részvételt tesz lehetővé. A létszámbővítésen kívül 2010 után egy földi kiszolgálószemélyzettel ellátott, több helikopterből álló magyar kontingens kiküldését is tervbe vette a NATO. A BA ugyanakkor súlyos gondnak tartja, hogy a külszolgálatos katonáink munkájának megítélését, feladataik sikeres végrehajtásának esélyét jelentősen rontja „a megfelelő minőségű katonai felszerelések hiánya, a technikai eszközök nem megfelelő volta, a logisztika és az egyéb jellegű utánpótlás akadozása, elégtelensége.”