A Legfelsőbb Bíróság dönt a garázsügyben

Közismert, hogy a soproni önkormányzat előző szocialista városvezetése a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó Petőfi téren létesítendő mélygarázs tulajdonjogát egy budapesti magántársaságnak, az SPT Kft.-nek engedte át. A szerződésben az akkori szocialista polgármester, Walter Dezső ingyenes földhasználati jogot is biztosított a kft.-nek a köztérre. Az ügyben a napokban hirdetett ítéletet a Győri Ítélőtábla. Fodor Tamás polgármestert arra kértük, hogy ismertesse az új helyzetet.

Több sajtóhír is foglalkozott a soproni mélygarázs-beruházással az elmúlt napokban. A Győri Ítélőtábla megállapította, hogy bár az építkezés jogszerű, a soproni Petőfi térre törvénysértő módon engedélyezett földhasználati jogot az előző szocialista városvezetés. A másodfokú ítélettel lezárult az ügy?
– Egyáltalán nem. Az ítélet felülvizsgálatát kérjük a Legfelsőbb Bíróságtól, mert jogi szakértőink szerint a határozat egy része megalapozatlan és jogszabálysértő.
– Mit várnak a legfelsőbb bírósági eljárástól?
– Elsősorban azt, hogy a legfelsőbb szintű jogalkalmazó valamennyi vonatkozó jogszabály figyelembevételével hozza meg döntését. Bízunk benne, hogy tekintettel lesz azokra a törvényekre is, amelyek az önkormányzati forgalomképtelen törzsvagyon védelmét biztosítják.
– Miért, az eddig eljáró bíróságok nem ezt tették?
– Nem kívánom minősíteni a független ítélkező szervek munkáját sem pozitív, sem negatív értelemben, ez nem az én dolgom. Kizárólag tényeket említenék. Az első fokon eljáró megyei bíróság valamennyi indokát, aminek alapján meghozta az ítéletét, a másodfokú bíróság megváltoztatta, majd teljesen más érvekre hivatkozva ugyan, de ugyanazt a döntést hirdette ki. Ebből kiindulva a Legfelsőbb Bíróság lehetséges, hogy egy harmadik, szintén teljesen eltérő megközelítésből fogja vizsgálni az ügyet.
– A per tehát tovább folytatódik, de úgy tudjuk, a garázs közben elkészült. Mi lesz a sorsa?
– A garázs sajnos nem készült el. Az SPT Kft. ráadásul nem tartotta be a szerződésben foglaltakat, ezért a közgyűlés döntése alapján a szerződést felbontottuk. Mivel ezt az SPT Kft. nem fogadta el, újabb bírósági eljárás veszi kezdetét. Lehet, hogy a kívülállóknak ez öncélú pereskedésnek, felesleges huzavonának tűnik, de biztos vagyok benne, hogy a soproniak tudják és támogatják, hogy a város vagyonának visszaszerzése érdekében minden jogi lehetőséget igénybe kell vennünk. Ez olyan kötelességünk, aminek elmulasztását a polgárok bármikor számon kérhetnék tőlünk. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a garázsért 1,1 milliárd forintot vagy megközelítőleg 4 milliárd forintot kell kifizetnünk az adófizetők pénzéből.
– Miből adódik ez a hatalmas eltérés?
– Az önkormányzat közgyűlése 1,1 milliárdos költségvetéssel hagyta jóvá a garázsberuházást. Bár sem a tervek, sem a körülmények nem változtak, az SPT Kft. – a közgyűlés tudta és jóváhagyása nélkül – még az építkezés megkezdése előtt kétszeresére, 2,3 milliárdra emelte a beruházási összeget. Ezt követően az önkormányzat vagyonkezelő cégének, a Sopron Holdingnak a vezetője, a cég nevében eljárva – felhatalmazás nélkül –, a garázs elkészülte előtt 20 évre bérbe vette a még nem is létező épületet. A vezérigazgató azt vállalta, hogy a holding 20 év alatt megközelítőleg 4 milliárd forint bérleti díjat fizet ki a magántársaságnak. A garázs üzemeltetési kockázata és valamennyi költsége, a garázs javítása, kisebb karbantartása szintén az önkormányzati céget terhelné a bérleti díjon felül, ezeket is közpénzből kellene fizetnie. A bérleti szerződés tartalmát annak megkötése előtt az önkormányzat közgyűlése nem ismerte meg és nem hagyta jóvá.
– A felsorolt szabálytalanságoktól eltekintve ez a konstrukció a manapság divatos PPP beruházásokkal mutat hasonlóságot. Mivel nincs pénz az állami és önkormányzati költségvetésben, a fejlesztéseket magántőke bevonásával valósítják meg. Miért baj ez?
– Nem baj, amennyiben törvényes és nem hátrányos a terheket végső soron viselő állampolgároknak. Jelen esetben azonban, szerintünk, mind a két feltétel hiányzik, ezért is fordulunk bírósághoz. A magántőkés beruházások általában nem forgalomképtelen dolgokat érintenek, vagy ha kivételesen mégis – például autópálya-építések esetében –, akkor az csak szigorú szabályok, a koncessziós törvény feltételei szerint történhet. Forgalomképtelen tereknél a törvények nem engednek ilyen típusú beruházást. Ráadásul a mi esetünkben még csak nem is erről van szó. Más törvényes konstrukcióval ellentétben a soproni önkormányzat ugyanis hiába fizeti ki a normál bérleti díj dupláját az SPT Kft.-nek, semmilyen szerződésben biztosított joga nincs arra, hogy a 20. év végén megszerzi a garázs tulajdonjogát. Mi tehát csak bérelhetnénk és fizethetnénk, mint a katonatiszt, a garázs reális értékének négyszeresét, pedig a bérlet lejártakor a garázs tulajdonjogának megszerzésére szerződéses jogunk nincs. Ilyen magántőkét bevonó beruházásról az önkormányzati világban még nem halottunk.
– Ahogy említette, ezeket a jogvitákat a bíróság fogja eldönteni, de még mindig nem tudjuk, mikor használhatják a soproniak a mélygarázst?
– Az építkezést finanszírozó Sopron Bank vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha az önkormányzat minél előbb megnyitná a létesítményt, sőt azt is vállalják, hogy egy ideig ingyen használhatják a parkolót. Valóban a perek végén fog eldőlni, hogy kinek mi a joga, feladata, kötelezettsége ebben az ügyben. A jelenlegi helyzet szerint az SPT Kft. a garázs tulajdonosa, bár még ez is minden egyébbel együtt vitatott. A város jogainak és érdekeinek védelme mellett nekünk is az a célunk, hogy a garázst használni lehessen. Amíg a perek zajlanak, csak az SPT Kft. tudja jogszerűen megnyitni és üzemeltetni a garázst. Mi is azt szorgalmazzuk, hogy a szükséges engedélyek beszerzése után ezt minél előbb tegye meg, és biztosítsa a lakosság részére a parkolás lehetőségét a magángarázsában.
– Az engedélyek ezek szerint még hiányoznak?
– Igen. Az ügyben eljáró Győri Építésügyi Hatóság tájékoztatása szerint a garázst az építési engedélytől eltérően építették meg. Emiatt például a felszíni liftház visszabontására kötelezték az SPT Kft.-t. De műszaki vizsgálat állapította meg azt is, hogy a mélygarázsba a hetedik emeletig befolyik az esővíz, a feljárók repedezettek, a talajvíz beszivárog, a falak penészesek, néhol salétromosak is, a műanyag padlóburkolat életveszélyesen csúszik, több helyen lógnak az elektromos kábelek, hiányos, emiatt működésképtelen a szellőzőberendezés, a lépcső töredezett, a tűzjelző nincs bekötve és a lépcsőházban nem lehet villanyt gyújtani. A hiányosságok és hibák listája igen hosszú.
– Az elhangzottak alapján ennek a nem igazán újszerűnek tűnő létesítménynek a megszerzéséért érdemes ennyit küzdeni?
– Természetesen, hiszen az épület állapota még inkább azt a meggyőződésünket erősíti, nem mindegy, hogy hány milliárdot fizetünk ki a soproniak adóforintjaiból az előző szocialista városvezetés garázsügye miatt.
– Mi a véleménye a Sopron Bank ingyenes használatot biztosító, gavalléros ajánlatáról?
– Érthető a Sopron Bank nagyvonalúsága, mivel a garázs bérbeadásából befolyó díj nem őket, hanem az SPT Kft.-t illetné. Egyszerű példával: a szomszédomnak mástól járó tartozásról én is könnyen lemondanék a szomszéd helyett. A Sopron Bankkal egyébként semmilyen jogi kapcsolatunk nincs az ügyben. Tudomásunk szerint a bank szerepe jelenleg anynyi, hogy 2,3 milliárd forint hitelt nyújtott az SPT Kft.-nek az építkezéshez. A kft. ugyanis az építkezést teljes mértékben bankhitelből finanszírozta, egyetlen fillér önerőt, saját forrást nem kért tőle a pénzintézet, ami az általános banki gyakorlattól eltérő, merőben szokatlan pénzintézeti magatartás. De ebben a beruházásban, sajnos, nem ez az egyetlen szokatlan dolog. Egész egyszerűen azt is mondhatjuk: Sopronban nem közvagyon keletkezik magántőke bevonásával, hanem magángarázst építenének közpénzből. Mi a jog eszközeivel ezt szeretnénk elkerülni.