Nehéz helyzetbe hozott a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya. Egy korábbi interjúnk állításainak tételes cáfolatát ígérték, de végül felajánlották, hogy készítsünk Önnel egy tisztázó beszélgetést. A cikkünkben többek között az afganisztáni misszió felszerelésének hiányosságairól szólt Balogh Zoltán biztonsági szakértő, tehát egy civil ember. Katonák azonban nem beszélhetnek olyan kérdésekről, amelyek a szolgálati titok határait feszegetik. Ön beszélhet velünk erről?
– Nem lenne helyes, de nem azért, mert szégyellnivaló lenne, vagy pedig mentegetni, takargatni akarok valakit bármilyen hiányosság miatt, hanem azért, mert a katonáink biztonságát veszélyeztethetnénk.
– Én azért mégis tennék egy kísérletet arra, hogy kérdéseket tegyek föl. Talán nem szolgálok túl kockázatos hírekkel az ellenérdekelt hírszerzőknek. Az Afganisztánban használt BTR–80A harcjárműveket számtalan kritika érte. Az oldalukat például egy mesterlövészpuskával át lehet lőni, nem tüzelhetnek velük hátra és oldalirányba, valamint gyenge a motorjuk is. Tervezik-e ezeknek a gondoknak a kezelését?
– Természetesen a technikai eszközökkel előfordul, hogy meghibásodnak, de ezek nem általános problémák. Ezek az eszközök az eredeti motorral vannak felszerelve, s ezekkel tudomásom szerint nincs gond. Minden eszköz átlőhető azonban bizonyos fegyverekkel. A BTR–80A páncélzata viszont lényegesen jobb annál, hogy egy 7,62-es mesterlövész-puskával át lehessen lőni. Hátra azért nem lőnek vele, mert ott van a hajtóműve, oldalirányba és előre azonban tüzelhetnek. Azt hiszem, a BTR– 80A még mindig megfelelő eszköz arra a feladatra, amire Afganisztánban használjuk. A feladat jellegétől függően azonban kiegészítő eszközként használnunk kell páncélozott szállító járművet is.
– Az afganisztáni katonák terepjárói páncélozottak már?
– A terepjárók közül valóban nem mindegyik páncélozott, mert szükség van könnyű gépekre is, de az év végére eljutunk oda, hogy már tizenegy Mercedes terepjárónk páncélozott lesz, nyolc darab pedig már most is az. Helyi forrásból ugyanakkor páncélozott Toyotákat szereztünk be, amelyeket szintén használunk.
– Az utólagos megerősítésektől viszont gyakoriak a meghibásodások. Hogyan oldják meg a szervizelést egy közép-ázsiai, elmaradott településen, ahol talán azt sem tudják, mi az, hogy Mercedes?
– A terepjárókat részben kinti szervizcsoporttal, részben pedig itthonról szervizeljük, de ha szükség van rá, javítócsoportokat küldünk ki. Nem tudok azonban arról, hogy a megnövekedett páncélsúly miatt meghibásodás következett volna be.
– Miért vesznek a kinti katonák maguknak felszereléseket? Horvát mellényt, bakancsot vagy egyéb kiegészítőket? Ennyire megbízhatatlanok a magyar védőeszközök?
– Az bizonyos, hogy az a felszerelés, amellyel a katonák a misszióban rendelkeznek, megfelel. Ezeket az eszközöket kipróbáltuk, teszteltük, beváltak. Könnyen elképzelhető, hogy a katonának jobban tetszik más felszerelés, és megveszi, hogy a misszióban használja. Ezt a parancsnok megengedheti, ha a feladat biztonságát nem veszélyezteti.
– Már öt évvel ezelőtt olyan problémákról beszéltek nekem a szolnoki gyorsreagálású erőknél, hogy az új védősisakokhoz nem illeszthetők a katonák éjjellátó készülékei. Nemrégiben azt hallottam egy katonától, hogy ezt a hiányosságot az alakulatuknál még mindig nem sikerült orvosolni. A katonai beszerzések továbbra is ilyen következetlenek?
– A beszerzések helyzete javult. Éjjellátó készülékekből is újabbakat vettek a honvédségnek. Az említett gondokat azonban sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom. Úgy látom azonban, hogy ma már ezek az eszközök is megfelelnek a követelményeknek.
– Katonai körökből olyan hírek is elterjedtek, hogy ma már lasszóval kell fogni az embereket a veszélyesebb külszolgálatokba. Ezért előfordult, hogy parancsba adták a katonák egy részének, hogy vállalják a missziót. Van elég önkéntes jelentkező ezekre a feladatokra?
– Van elég jelentkező. Vannak bizonyos speciális beosztások bizonyos missziókban, ahol előfordulhat létszámprobléma.
– Készséggel elhiszem, hogy a missziókba van elég jelentkező, hiszen ez némi többletjövedelmet jelent a katonáknak, de van-e elég jelentkező a katonai pályára? Úgy tudom, tavaly például tíz fővel nőtt a létszám a csapatoknál. Ilyen olajozottan működik a toborzás?
– 2006 és 2007 rendkívül speciális két év volt, amelyeket nem szabad alapul venni. Tavalyelőtt szervezeti átalakítások folytak, sok katonának megszűnt vagy átalakult a beosztása. A létszám emiatt valóban csak enyhe növekedést mutatott. Az idei évben lényegesen jobb a helyzet. Ezen túlmenően pedig egy olyan koncepción dolgozunk, amely a megvalósítása esetén növeli a katonai pálya megtartó erejét, mert tudjuk, hogy ez jelenleg nem áll azon a szinten, ahol szeretnénk.
– Ez azt jelenti, hogy felemelik a szerződéses katonák fizetését?
– Igen, én bízom ebben. Ennek a koncepciónak egy széles körű vitája lesz a parancsnokokkal, és a szerződéses katonákkal is, és utána az ő javaslataikat is figyelembe véve teszünk le egy átfogó koncepciót a miniszter úr elé, ami egyrészt a katonák juttatásainak a rendszerén módosítana, javítana, másrészt a megtartó erő más vonalait is növelné. Javítanánk például a lakhatáson, és el szeretnénk érni azt is, hogy a szerződéses katona lássa maga előtt, milyen pályát tud befutni, ha hivatásos katona szeretne lenni, milyen lehetőségei vannak.
– Az elemzések mindegyike azt jelzi előre, hogy miközben egyes európai nemzetek megpróbálnak egyre több erőt kivonni Afganisztánból, mi egyre jobban sodródunk az ottani háborúba. Milyen vállalásaink lesznek az elkövetkezendő években Afganisztánban?
– Továbbra is tartjuk a kormányhatározat értelmében a tartományi újjáépítési csoportot. Terveink szerint ide új eszközöket telepítünk, és ez némi létszámnövekedést eredményez majd. Emellett új feladat lesz október elsejétől egy törzstiszti csoport kiküldése, akik a kabuli nemzetközi repülőteret üzemeltetik fél évig. Ez további 50–70 fő közötti létszámnövekedést jelent. Ezenkívül törzstiszti beosztásaink is vannak, amire felhatalmazásunk van 50 fő erejéig. Ezt a keretszámot jelenleg sem töltjük fel teljesen, van egy bizonyos mozgásterünk. Emellett megjelenik az úgynevezett tanácsadó, összekötő csoport (OMLT), ami az afgán nemzeti hadsereg zászlóaljai kiképzését, felkészítését, mentorálását végzi. Ez is 35-40 főből áll majd. Tervezett egy másik OMLT is szintén 2009-re, erről folynak a tárgyalások, az egyeztetések. Jövőre egy különleges műveleti csoportot is küldünk Afganisztánba, amely a NATO-parancsnokság alárendeltségében fog működni.
– Ezek szerint közel kétszer annyi katonánk lesz Afganisztánban, mint eddig. A duplájára nőnek a misszió eddigi, 4,5 milliárd forint körüli éves költségei is?
– Nyilván lesz emelkedés a költségekben, de ez nem emelkedik a duplájára.
– Nőnek a veszélyek is. A katonáink már a háborús térségnek számító déli tartományokban is feladatokat vállalnak.
– Afganisztán mindenhol veszélyes. Az alakulataink azonban a különleges műveleti erőket kivéve nem fognak tervezetten direkt akciókban részt venni.
– Meg lehet úszni az afgán missziót személyi veszteség nélkül?
– Mindannyian ezen vagyunk. Ennek legfőbb záloga az állomány felkészítése és felszerelése. Ugyanakkor vannak szituációk, amikor bármilyen jól felszerelt, felkészült katonáról van szó, áldozatul eshet az ellenséges tevékenységnek. Úgy gondolom, ennek a lehetősége minden küldetésben benne van.
– Most ünnepeltük a Magyar Honvédség 160. születésnapját. Batthyány Lajos miniszterelnök, aki annak idején aláírta a megalapítási dokumentumot, ön szerint büszke lenne a mai honvédség állapotára?
– Batthyány Lajos vagy Mészáros Lázár akkori honvédelmi miniszter is elégedett lenne, mert olyan körülmények között éltek, hogy hazánkat nem éppen baráti országok vették körül. Jelenleg viszont szövetségi rendszerben élünk, a környező országok vagy ugyanannak a szövetségnek a részei, vagy ugyanazzal a szövetséggel partneri kapcsolatban lévő országok, amelyekkel fejlődik az együttműködésünk.
origo.hu
Menczer Tamás: A következő 3 évben átlagosan 12 százalékkal nő a minimálbér - videó
