Egy házi készítésű bomba kioltotta tegnap reggel Kovács Gyula főtörzsőrmester életét Afganisztánban. A katona a Puli Kumriban külszolgálatot teljesítő magyar tűzszerész alakulat parancsnoka volt. A magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) szakembereit tegnap hajnalban értesítették a hatóságok, hogy egy másodrendű útvonalon egy civil gépjármű ráhajtott egy pokolgépre, és feltételezhetően egy másodlagos robbanószerkezetet is telepíthettek a közelben. Hajdú László mérnök ezredes, a honvédség tűzszerész zászlóaljának parancsnoka a Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtótájékoztatóján elmondta: a magyar katonák csoportja az afganisztáni hatóságok kérésére a helyszínre vonult, ahol valóban találtak egy másik bombát is. Ezt először megpróbálták az afganisztáni magyar kontingensnek milliókért vásárolt, amerikai tűzszerész robottal körülhatárolni, de a gép nem volt képes felemelni a robbanószerkezetet, mert az túl nehéz volt.
Ezek után Kovács Gyula védőfelszerelést öltött magára, és egy hurkot szeretett volna az eszközre rátenni, hogy azt elvontassa, de ekkor működésbe lépett a szerkezet és felrobbant. Az ezredes szerint a tűzszerész felkészült volt, tudta, mi a dolga és az eddigi információk alapján helyesen járt el, amikor nem a helyi robbantást választotta. Ennek némileg ellentmond, hogy az úgynevezett improvizatív robbanószerkezeteket – vagyis az olyan eszközöket, amely tegnap is felrobbant Puli Kumriban – rendszerint távirányítással is működésbe lehet hozni, és nem a legbiztonságosabb módszer ezek kézi elvontatása. Különösen akkor nem, ha eközben 25 kilogrammnál nagyobb robbanóeszközt hozhatnak működésbe. Hajdú ezredes nem zárta ki, hogy a pokolgépet távirányítással robbantották fel, de – mint mondta – még tart a vizsgálat az ügyben.
Simon Attila, az afganisztáni magyar PRT parancsnoka 16 órakor videokonferencián jelentkezett be Afganisztánból és tájékoztatta a sajtót. Ezen az eseményen megjelent Szekeres Imre is, aki jelentést kért a parancsnoktól. Simon elmondta, hogy a földbe ásott másodlagos robbanószerkezetet a tűzszerész robotnak sikerült kiásnia, és az általa készített felvételek alapján úgy tűnt, hogy a zsákban elhelyezett bomba kilógó kábeleit is sikerült elvágnia. A házilag gyártott szerkezet súlya ugyanakkor meghaladta a robot képességeit, ezért kiemelnie már nem sikerült azt. – Sajnos a helyi lázadó erők idővel kitapasztalják a katonák eljárásait. A másodlagos robbanószerkezetek célja részben az, hogy az elsődleges robbanószerkezet okozta károk mentesítésében részt vevő erőkben kárt tegyenek – felelte újságírói kérdésre az ezredes.
Bocskai István, a HM szóvivője bejelentette: miután az elhunyt katona hozzátartozóit a honvédség értesítette, Szekeres Imre honvédelmi miniszter a részvétét fejezte ki a főtörzsőrmester családjának, és Kovács Gyulát hősi halottnak nyilvánította, valamint posztumusz hadnaggyá léptette elő. A tárcavezető ugyanakkor tájékoztatta a halálesetről a Magyar Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, valamint az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökét és a parlamenti pártok frakcióvezetőit, akik szintén részvétüket fejezték ki a katona családjának.
– A Fidesz részvétét fejezte ki az Afganisztánban elhunyt magyar katona családjának, és együtt érez a bajtársakkal – közölte Navracsics Tibor, a párt parlamenti frakcióvezetője. Az MDF nemzeti hősnek tekinti az Afganisztánban kedden meghalt magyar katonát – jelentette ki Herényi Károly, az ellenzéki párt frakcióvezetője. Az SZDSZ a részvétnyilvánítás mellett különös okfejtést is közölt. Mint írták, „Magyarország azon szerencsés országok közé tartozik, ahol a demokratikus átmenet békésen és erőszakmentesen ment végbe, ezért erkölcsi kötelességünk, hogy segítsük azon országok demokratikus törekvéseit, amelyeknek nem adatott meg a békés rendszerváltás”.
A Munkáspárt viszont lemondásra szólította fel Szekeres Imrét az afganisztáni haláleset miatt. Közleményük szerint „a tragikus esemény világosan bizonyítja, hogy a magyar kormány úgy küld ki magyar katonákat Afganisztánba, hogy felkészítésük, felszereltségük és fizetésük elmarad a többi NATO-országétól. Szekeres Imre honvédelmi miniszter – ahelyett, hogy a magyar katonákról gondoskodna – önreklámozásra használja az ország afganisztáni szerepvállalását.”
Mint ismert, a 250 fős magyar misszió 2006 óta szolgál Afganisztánban. A HM-nél óriási felháborodást okozott, hogy lapunkban néhány héttel ezelőtt Balogh Zoltán biztonsági szakértő a magyar misszió felszerelésének hiányosságairól nyilatkozott. A gondokról idéztük a biztonságpolitikai szakembereket alkalmazó Budapest Analysest is, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint száz fővel növeljük a jelenlétünket a térségben 2009-ig, egyre életveszélyesebb feladatokkal és területeken. Az internetes elemzőközpont úgy foglalt állást, hogy a missziót nehezen lehet megúszni személyi veszteség nélkül.
Kovács Gyula 1978-ban született, és a Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj speciális tűzszerész szakaszának rajparancsnoka volt. Kétszer is soron kívül léptették elő kiváló teljesítményéért törzsőrmesterré és főtörzsőrmesterré. 2005-ben megkapta az első osztályú tűzszerész minősítést is. Második külszolgálatát töltötte az afganisztáni magyar misszióban, mert szükség volt a szakértelmére.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
