Miközben a Fejér megyei önkormányzat a kilencvenes évek második felétől kezdve egyre rosszabb anyagi helyzetbe került, a megye illetékhivatalának dolgozói mind nagyobb és nagyobb prémiumokban részesültek. A több szempontból is unikumnak számító 2004–2005-ös esztendőkben az illetékhivatal alig több mint hatvan dolgozója – többek szerint a törvényesség határát is átlépve – évente csaknem kétszázmillió forint jutalmat vett fel.
A történet több mint egy évtizeddel ezelőtt, 1997 elején kezdődött, miután az Országgyűlés 1996. november 12-én elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény módosítását. Ennek értelmében 1997. január 1-jétől az illeték kiszabásával, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei önkormányzat főjegyzője járt el. 1996. november 21-én a Fejér Megyei Közgyűlés döntött a szervezeti és működési szabályzatának módosításáról, Fejér Megyei Illetékhivatal néven, 49 fővel a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatalba új szervezeti egység került. Vagyis 1997-től Fejér megye területén a megyei önkormányzat hivatala szedte be az illetékeket. A jogszabályok értelmében a bevételek egyik része bekerült a központi költségvetésbe, innen az összes megyéből és Budapestről beérkező összegeket osztották viszsza, míg a másik részt bevételarányosan a megye, Székesfehérvár és Dunaújváros osztotta el egymás között. A központi költségvetésből visszakapott és az „alanyi jogon” járó bevétel – az adott évtől függően – összesen egy, kettő vagy akár 2,5 milliárd forint is lehetett.
A Fejér megyei önkormányzat hivatalosan még át sem vette az illetékhivatalt, de a közgyűlés 1996. december 19-i ülésén máris megalkotta az illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló rendeletet, ez alapján a megyei önkormányzat főjegyzője, a megyei illetékhivatal vezetője és annak köztisztviselői részesülhettek az érdekeltségi fedezetből. Ennek forrása az önkormányzat kezelésében lévő illetékbeszedési számlára elszámolt, a késedelmi pótlékot és a mulasztási bírságot is tartalmazó illetékbevétel hat százaléka. A fedezet forrását később a törvény, majd az önkormányzat is módosította. Az érintettek három jogcímen kaphattak prémiumot. A beszedési jutalék éves szinten az illető havi alapilletményének kétszáz százaléka lehetett. Az ellenőrzési és végrehajtási jutalék személyenként és naptári évenként nem haladhatta meg a köztisztviselő hathavi alapilletményét. Végül létezett céljutalék is, amely bruttó tíz százaléka lehetett az éves alapilletménynek. A rendelet szerint erre a célra az illetékhivatalnak külön számlát kellett volna létrehozni, hogy a jutalékok kifizetését nyomon lehessen követni.
A rendszer ilyenformán még egy évig sem működött, hiszen a közgyűlés 1997 őszén úgy módosította az illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló rendeletet, hogy a céljutalékot megduplázták. Ettől kezdve a köztisztviselő már nem évente, hanem félévente kaphatta meg ilyen jogcímen az éves alapilletménye tíz százalékát. Újabb néhány hónap elteltével a rendszert tovább „finomították”, 1998. február 19-től ugyanis az adott évre meghatározott éves illetékbevételi tervének teljesítése esetén – ha a megfelelő fedezet rendelkezésre állt – az ellenőrzési és végrehajtási jutalék már a köztisztviselő 12 havi alapilletményéig terjedhetett. A változtatásoknak köszönhetően volt olyan személy, aki éves szinten akár 16,4 havi alapilletményének megfelelő jutalékot is kaphatott egy évben.
Néhány évvel később azonban porszem került a gépezetbe azzal, hogy 2001. július elsejétől módosították a köztisztviselői törvényt, amelynek értelmében egy köztisztviselő csak maximum hathavi illetményének megfelelő prémiumot kaphatott. A Fejér megyei önkormányzatnak erre is megvolt a válasza: az alapilletményt másfélszeresére, ötvenezer forintra emelte, így sikerült kárpótolni az érintettek bevételkiesését.
Ez a jogszabály azonban csak 2003. január elsejéig volt érvényben, miután viszszavonták, maga a Kánaán köszöntött rá az illetékhivatal munkatársaira. Ennek oka, hogy a köztisztviselői törvény megváltozásakor az érdekeltségi rendeletet nem igazították a magasabb szintű jogszabályhoz, csupán „altatták”. Így, amikor a köztisztviselői törvény változásait 2003. január 1-jétől hatályon kívül helyezték, akkor a korábban megemelt alapilletménnyel alkalmazták újra az érdekeltségi rendeletet. 2005-re ez már azt eredményezte, hogy az illetékhivatal köztisztviselői jutalmazása 200-250 millió forintba került. A közgyűlés képviselői ezekről az állapotokról mit sem tudtak, hiszen a prémiumok kifizetését nem a rendeletben foglalt módon, külön számláról fizették ki, hanem a bérek közé „rejtették”. A közgyűlés tagjainak csak az tűnt fel, hogy évről évre rosszabb pénzügyi helyzetben van a megye, 2005–2006-ra ez már odáig fajult, hogy a költségvetés egyensúlyát már sem hitelfelvétellel, sem kötvénykibocsátással, sem ingatlaneladásokkal nem sikerült fenntartani, így az önkormányzat dolgozói közül száz főt el kellett bocsátani.
Az ügy kivizsgálására a közgyűlés egy ötfős ad hoc munkacsoportot hozott létre, amely 2006. június 21-én zárta le a vizsgálatot, és súlyos megállapításokat tett. Rámutatott arra, hogy a Fejér Megyei Illetékhivatal 2002. évi állami számvevőszéki vizsgálata több szabálytalanságot tárt fel a jutalmazások szabályozásával kapcsolatban. Ennek ellenére Merényi Zoltán volt főjegyző még 2007 nyarán is azt nyilatkozta a Fejér Megyei Napilap című újságnak, hogy az ügyben 2006 nyarán a vizsgálatot lezárták, sőt az ÁSZ is vizsgálódott még 2002-ben, ám mindent törvényesnek ítélt. (A dolog szépséghibája, hogy az exfőjegyző által is emlegetett önkormányzati vizsgálat éppen ennek ellenkezőjét állapította meg.) Merényi Zoltán elmondta azt is, hogy a jutalékokról törvény rendelkezett, azok kifizetése jogos volt.
Közben a jutalmazási ügyben ismeretlen tettes ellen feljelentést is tettek a rendőrségen, a nyomozást a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta le. A nyomozó hatóság 2006. szeptember 25-én kezdte el a vizsgálatot, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatta le az eljárást, amelyet 2007 végén fejezett be azzal, hogy az ügyet átadta vádemelési javaslattal a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségnek. A vádhatóság azonban megszüntette az eljárást azzal, hogy nem történt bűncselekmény, a Legfőbb Ügyészség ezt a döntést helyben- hagyta.
A Fejér megyei önkormányzat közgyűlése azonban más véleményen van, úgy vélik, a károkozás mértéke nagyobb, másrészt az ügy több mozzanata bizonyítja, hogy szándékos károkozás történhetett.
– A közgyűlés felkéri elnökét, valamint a főjegyzőt, hogy a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatalt, így a Fejér megyei önkormányzatot ért kár megtérítése, az elkövetők felelősségre vonása érdekében szükséges intézkedéseket tegyék meg, és annak eredményéről az önkormányzatot tájékoztassák – szól a Fejér Megyei Közgyűlés 2008. május 29-i határozata. Varjú Mihály, a hivatal mostani főjegyzője lapunknak elmondta, a felkért jogi szakértők most azon dolgoznak, hogy elkészítsék a pótmagánvádhoz szükséges iratanyagot. Mint mondta, a büntetőeljárásban ez az egyetlen jogi eszköz, hogy elősegítsék a közgyűlés határozatának végrehajtását.
Balsay István, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke lapunknak úgy fogalmazott, nem az elvvel volt a baj, hogy az illetékhivatal dolgozóit jutalommal akarták motiválni, hanem azzal, hogy úgy mentek ki százmilliók, összesen több mint egymilliárd forint jutalmakra, hogy az érdekeltségi rendelet alkalmazásánál illetékbevételi tervet, célt nem tűzött ki a testület, nem is értékelhette, közben az önkormányzat a csőd szélére jutott. – Arról nem is beszélve, hogy lépten-nyomon a törvénysértés gyanúját tapasztaltuk. Azt mondani, hogy nem történt szándékos károkozás, enyhén szólva is ijesztő – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy a megye fenntartásában működő Fejér Megyei Szent György Kórház az előző ciklus végére több mint egymilliárd forint adósságállományt halmozott fel, nagyságrendileg akkora összeget, mint amennyi jutalékot az illetékhivatalban tíz év alatt kifizettek.
A dolog érdekessége, hogy 2007. január 1-jétől az illetékbeszedés átkerült az APEH-hez, így a Fejér megyei paradicsomi állapotoknak mindenképpen vége szakadt volna.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
