Mostanáig egy fillér fizetést sem kaptam, és úgy tűnik, nem is fogják kifizetni az érvényes szerződésem alapján járó összeget – mondta lapunknak Simon Mihály, a Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár élére kinevezett igazgató. – Mindeközben sok kiadásom volt, a levelezéseket a saját pénzemből intéztem, és többször kellett felutaznom Budapestre is. Valószínűleg ezeket a költségeket sem térítik meg – fakadt ki. Szerinte kiadásai és az elmaradt tiszteletdíja összesen körülbelül félmillió forintot tesz ki. Pereskedni viszont nem fog, mert úgy érzi, nem érdemes szembemenni az állammal.
– Csak károm származott az egészből, „öreg vagyok én már bohócnak” – fogalmazott. Hozzáfűzte: – Nagyon kellemetlen a helyzet, mert belerángattak ebbe az ügybe, ránk zúdították a közvéleményt. Simon Mihály nem tudta pontosan, hogy miként zajlik a kényszer-végelszámolás. Mint mondta, valakit kineveznek erre a feladatra, vagy megpályáztatják az állást. – Hogy mi lesz, nem tudom – jegyezte meg.
A Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója nevetve fogadta lapunk megkeresését.
*
Csákány György Mátyás elmondta, ő sem kapott fizetést, és valószínűleg nem is fog, kollégájával szemben viszont ő úgy vélekedett, hogy mivel nem dolgoztak, nem is jár nekik pénz. Szerinte kiadásuk sem igen volt. Arra a megjegyzésünkre, hogy kollégájának állítása szerint igenis dolgoztak a rájuk bízott megyei pénztár felállításán, annyit mondott: mindenki maga érzi, mi az, amivel sokat foglalkozott és mi az, amivel nem. – Felesleges volt ez az egész erőlködés, mert már a népszavazás után látszott, hogy nincs értelme – szögezte le Csákány György Mátyás.
Szerettük volna megtudni a Pénzügyminisztérium álláspontját azzal kapcsolatban, hogy érvényes munkaszerződés alapján miért nem fizetnek a pénztári vezetőknek. Arra a felvetésre, hogy a tiszteletdíj visszatartása arra utal, felesleges volt a pénztárak felállítása és vezetőik kinevezése a már akkor is bizonytalan politikai helyzetben, úgy reagált a tárca sajtóosztálya: az egészségbiztosítási pénztárak megalapítását törvény írta elő, a törvényeket pedig végre kell hajtani. Ezt a tárca meg is tette, költségtakarékos módon – szögezték le. Szerettük volna megtudni, hogy a 22 pénztár megalapítása és megszüntetése pontosan menynyibe került, de csak azt a választ kaptuk: minimális összeget vesz igénybe. Nem tudtuk meg azt sem, hogy pontosan hol tart a végelszámolás. Az ezt firtató kérdésünkre csak azt a választ kaptuk, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelően bonyolítják a végelszámolást.
Ismert: hosszas koalíciós huzavona után született meg az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvény, amelynek értelmében megalakították a 22 egészségpénztárat. Ezek kisebbségi tulajdonrészét magánbefektetőknek értékesítették volna, ám a vizitdíjról tartott népszavazási fiaskó után a szocialisták kihátráltak a törvény végrehajtása mögül, s nem merték vállalni – a minden szakmai szervezet által támadott – üzleti szereplős modell kockázatát. Így végül a jogszabályt visszavonták, a pénztárakat pedig kényszer-végelszámolásra ítélték.
origo.hu
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának
