Correa elárulta, hogy egyikük a szélsőjobboldali Egyesült Kolumbiai Önvédelem (AUC), vagyis a három éve önmagát feloszlató félkatonai szervezet tagjának mondja magát. A két szomszédos ország, Kolumbia és Ecuador között három hónapja romlott tovább az addig sem felhőtlen viszony: március elsején a kolumbiai légierő ecuadori területen bombázta le a kolumbiai radikális marxista gerillaszervezet, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők második emberének egyik táborát. Egy hét alatt a dél-amerikai országok közvetítésével elejét vették ugyan a fegyveres konfliktusnak, de a viszony nem sokat javult Kolumbia és Ecuador között, mivel a kolumbiai elnök, Álvaro Uribe továbbra is azzal vádolja kollégáját, hogy kormánya kapcsolatban állt a gerillákkal.
A másfél éve kormányzó népszerű Correa azzal aratta egyik nagy sikerét hívei körében, hogy április elején az alkotmányozói nemzetgyűlés eldöntötte: felmondják az amerikai haditengerészeti támaszpont jövőre lejáró bérleti szerződését. A döntést nem kis mértékben befolyásolta az ecuadori kormány feltételezése, hogy a kolumbiai légierő a Mantában működő amerikai támaszpont segítségével lepte meg a gerillákat márciusban, és sértette meg az ecuadori felségterületet.
A támaszpont ügye így a formálódó dél-amerikai integráció megakadályozásának egyik eszköze, és érthető, hogy az Egyesült Államok ezért ragaszkodik hozzá, hogy az új bázis szintén Dél-Amerikában legyen. Májusban ugyanis megalakult az Egyesült Államok nélküli gazdasági és politikai szervezet, a Dél-amerikai Nemzetek Uniója, de a szintén Egyesült Államok nélküli Dél-amerikai Védelmi Tanács is létrejöhet év végéig. Ez a két intézmény is azt jelzi, hogy a nagyhatalom újabb pozíciót veszít a térségben. A BBC-nek nyilatkozó Ivan Briscoe térségi szakértő szerint az a változat sem elképzelhetetlen, hogy a venezuelai és bolíviai kollégájánál sokkal mérsékeltebb Correa elnök valamiért cserébe mégis hajlandó meghosszabbítani a szerződést.
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
