Ökológiai szempontból a legrosszabbkor jött a tó vízszintjének drasztikus csökkentése, közvetlenül ívás után, vagyis akkor, amikor a halak már lerakták ikráikat. A vízszintcsökkentés ugyanis a sekélyebb tómedrű abádszalóki medencében olyan mérvű volt, hogy az ivadékok szárazra kerültek és elpusztultak. Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója ezt nem tartja túlzottan aggasztónak, mert úgy ítéli meg, a természet előbb-utóbb pótolja a vízhiány miatt kieső szaporulatot, a horgászokat és a horgászturizmusból élőket viszont ez nem nyugtatja meg, nekik óriási kiesést jelenthet, hogy az ebben az évszakban ívó ponty ivadékainak döntő többsége elpusztulhatott, ami azt jelenti, hogy az idén és jövőre jóval kevesebb hallal lehet számolni.
– Számos panasz érkezett hozzám, ami arról szólt, hogy nagyobb pusztulás ment végbe néhány nap alatt a Tisza-tóban, mint a ciánszennyezés idején, ezért döntöttem úgy, hogy interpellálok a szakminiszterhez, és megkérdezem, ki a felelős ezért, indítanak-e vizsgálatot, illetve terveznek-e kártérítést fizetni azoknak, akik a tó halszegénysége miatt jelentős jövedelemtől esnek el az idei horgászszezonban – tájékoztatott Varga Mihály, a térség országgyűlési képviselője.
A politikus szerint semmiképpen nem lehet félvállról venni a tó idegenforgalmából élők aggályait, akik a milliárdos ikrapusztulást előidéző vízszint nélkül sincsenek könnyű helyzetben, hiszen 2000 óta nem jut nyugvópontra a Magyar Horgászok Országos Szövetsége (MOHOSZ) és a helyi önkormányzatok által alapított Tisza-tavi Sporthorgász Kht. vitája arról, hogy kié a tó hasznosításának joga, s emiatt a haltelepítés mindig bizonytalan. (A vitáról többször írtunk. Lényege, hogy a kht. az agrártárcától pályázaton ugyan elnyerte a tó hasznosításának jogát, ám a korábbi gazda, vagyis a MOHOSZ által követelt, csaknem négyszázmilliós kártalanítás jogosságát vitatja.)
Hegedűs József, a Fogas Horgászegyesület vezetője Varga Mihállyal ért egyet, szerinte is komoly kár érte a horgászokat azzal, hogy leengedték a tó vizét, és szárazra kerültek az ikrák. Ő nem pontyokról beszél, hanem süllőkről, vagyis az egyik legértékesebb halfajról. Hegedűs úgy véli, a víz leengedésében legfeljebb az volt a ráció, hogy ilyen módon gyorsabban lehetett megszabadulni az árhullámmal Ukrajnából menetrendszerűen érkező szemétáradattól.
Az Ukrajna felől érkező hulladékkal már tavaly is gond volt, akkor Fodor Gábor zöldminiszter megtiltotta a vízügyeseknek, hogy továbbtereljék a szemetet, így azt uszályok segítségével eltakarították, a tárcavezető pedig megígérte, kiszámláztatja a munka árát az ukránoknak.
Az ügyben illetékes Fejes Lőrinc kiskörei vízügyi vezetőt szerettük volna megkérdezni arról, valóban kiszámlázták-e a munkát a felvizekről érkező szemét gazdájának, illetve annak szakmai okairól, hogy miért kellett leengedni a tó vizét, és az idén miért nem szedték össze a szemetet. A szakember előbb elutasította lapunkat, majd miután a környezetvédelmi tárca sajtóosztálya is megerősítette Fejes illetékességét az ügyben, válaszok helyett egy szűkszavú közleményt kaptunk. Ebben egyetlen érdemi állítás szerepel, miszerint folyómederről van szó, így természetes dolog a vízszint ingadozása. Korábban a Szóljon című internetes portál híradása szerint az ikrapusztulásról úgy nyilatkozott, hogy az csak szórványos volt, míg Abádszalók környékén valóban jelentős számú ikra veszett oda, addig Tiszafüred körzetében kifejezetten jól alakult a természetes halszaporulat. Ugyancsak e forrás szerint Fejes azt is mondta, hogy a tó leengedésének semmi köze az Ukrajnából érkező szeméthez, mert azzal úgysem lehet mit kezdeni. A vízügyi vezető lapunknak viszont azt állította, hogy a Szóljon pontatlanul idézte szavait, de pontos nyilatkozatot adni ennek apropóján sem volt hajlandó.
A vízügyhöz közel álló források úgy tudják, azért engedték le a tó vizét, mert az érvényes üzemrend szerint a 70-80 centiméteres vízszintcsökkenés a nyári vízszint beállta előtt megengedhető, a duzzasztónak, illetve az öntözésre használt csatornáknak pedig szükségük volt a többletvízre. Ráadásul az előrejelzések alapján újabb árhullámra számítottak, ám az nem érkezett meg. A normális vízszint néhány napon belül helyreállt, ám ezt a szárazra vetett ikrák nem élték túl. Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgász Kht. igazgatója ennek kapcsán megjegyezte, célszerű lenne a vízügy üzemrendjét felülvizsgálni, mert a több évtizedes szabályzat valószínűleg nem alkalmazkodik megfelelően az összes érintett szereplő jogos igényeihez.
Vasárnap délelőttönként családi programokkal várja az érdeklődőket a Nemzeti Színház