Úgy tudjuk, a pártok igennel kívánnak majd voksolni a Szilvásy György titokminiszter és April H. Foley amerikai nagykövet által a napokban aláírt egyezségre. Csakhogy az ügy jóval többről szól, mint a terroristák kiszűréséről. Nemrégiben az EU is aggályait fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok a vízummentesség fejében kétoldalú megállapodásokat ír alá az új tagállamokkal állampolgáraik adatainak átadásáról. Ez ugyanis az EU szuverenitását, biztonságát, alapvető szabadságjogait fenyegeti, amely alapján a kormány a terrorveszélyre hivatkozva minden információt kiszolgáltathat az Egyesült Államoknak a magyar emberekről.
*
– Bármilyen információ átadható magyar állampolgárokról az Egyesült Államoknak a jövőben, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve a magyar kormány mint átadó fél úgy ítéli meg, hogy erre szükség van a „terrorelhárítás” érdekében – közölte lapunkkal a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékese. A nemzetbiztonsági szolgálatoktól szerettük volna megtudni, hogy konkrétan kik számíthatnak az adataik kiszolgáltatására – például érintheti-e az információcsere a Magyar Gárda tagjait, akiknek a kitiltását kérte néhány amerikai politikus az Egyesült Államokból. Erre vonatkozóan viszont csak azt a választ kaptuk: ha az átadó fél úgy ítéli meg, minden rendelkezésre álló azonosításra szolgáló információ kiadható az Egyesült Államok terroristák kiszűrésére szolgáló központjának, köztük a gyanús személy biometrikus adataival, ujjlenyomatával, illetve fényképével. Az alapadatok (bennük a név, cím, álnév, születési idő, hely, személyi azonosító számok) szintén bárkiről kiadhatók.
Miközben az Európai Unió új tagországai – köztük Magyarország – kétoldalú megállapodásokat kötnek az Egyesült Államokkal az úgynevezett vízummentességi státus megszerzéséért, Brüsszel még nem egyezett meg Washingtonnal az adatszolgáltatás mikéntjéről. Egyes európai intézmények, így az Európai Parlament (EP) olyan nyilatkozatokat adnak ki, miszerint „az EU részéről bárminemű megállapodásnak összhangban kell állnia az alapvető jogokkal és egyéni szabadságjogokkal”. Információink szerint az aggodalmaknak csak egy része emberi jogi természetű, vagy arra vonatkozó, hogy nem engedhető meg megkülönböztetés az uniós állampolgárok között. Az európai döntéshozókat sokkal inkább az zavarja, hogy az amerikai követelmények olyan adatbázisok átadására vagy a hozzáférés biztosítására is vonatkoznak, amelyek a tagországok és így az egész unió biztonságának és szuverenitásának kereteit feszegetik. Míg a felszínen könnyebbé válik a beutazás az Egyesült Államokba, a háttérben – az útlevélkiadástól kezdve az utazás továbbra is kötelező engedélyeztetéséig – olyan mechanizmusok lépnek működésbe, amelyek lehetővé teszik átfogó adatbázisok létesítését a programban érintett országok lakosságáról. A vízummentesség eléréséhez vezető folyamatban aláírt és tegnap szentesített magyar– amerikai megállapodás az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló adatok cseréjéről része ennek az elképzelésnek. Bár a múlt heti aláírás alkalmával Szilvásy György titokminiszter azt bizonygatta, hogy ezentúl a magyar illetékesek is hozzáférnek a világ legnagyobb terrorellenes adatbázisához, mivel a feltételeket Washingtonban szabták, a megállapodás elsősorban az ellentétes irányú információáramlást hivatott biztosítani. Szilvásy szerint a magyar fél csak olyan információkat ad át amerikai partnerének, amelyek összhangban vannak a nemzetbiztonsági törvénnyel, illetve a személyes adatok védelméről szóló jogszabály előírásaival. Ám a lépés tagadhatatlanul növeli Magyarország stratégiai kiszolgáltatottságát Washingtonnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Lengyelország – amely a leendő vízummentességi megállapodásban mindig a kölcsönösség elvét helyezte előtérbe – akármilyen feltételekkel nem siet kényelmesebbé tenni állampolgárai beutazását az Egyesült Államokba.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
