Asztana várja a magyar befektetőket

Sokat lendíthet a napokban megkötött magyar–kazah gazdasági együttműködési megállapodás abban, hogy a magyar tőke az eddigieknél is hatékonyabban fedezze fel magának Közép-Ázsiát. A térségben rejlő lehetőségeket jelzi, hogy kutatófúrásai nyomán a Mol éppen az aláírással egyidejűleg jelentette be, kiváló minőségű olajat talált Kazahsztánban. A kazah átalakulásról, az energiapolitikáról és a kétoldalú egyűttműködésről beszélgettünk Bahit Szultanov kazah gazdasági és költségvetési miniszterrel.

A kazah makrogazdasági mutatók dinamikus növekedésről árulkodnak, az országot járva azonban ez a kétségkívül elismerésre méltó fejlődés a mindennapok szintjén egyelőre nem igazán látszik. Mit tesz a kormány azért, hogy a lakosság is minél többet érezzen a gazdaság növekedéséből?
– Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a független Kazahsztán olyan állapotokat örökölt, hogy 1998-ig a cél a túlélés volt. Mély válsággal küszködő külső környezetben, rendkívül súlyos szociális problémákkal kellett megküzdeni. A bérek alacsonyak voltak, a munkanélküliség pedig magas, ami alapvetően meghatározta a közhangulatot is. Köszönhetően azonban a közben megkezdett reformoknak, 1998-tól megváltozott a helyzet. Azóta évente átlagosan tíz százalékkal bővül a gazdaság, amelynek zászlóshajója az energetikai szektor. Az ország azonban nem akar kizárólag a nyersanyagok eladásából élni, s a Nazarbajev elnök által 2003-ban meghirdetett program fokozott figyelmet szentel az innovációra, a technológiai fejlesztésre, a gazdaság diverzifikálására. A látványos növekedés és az ezzel párhuzamos szerkezeti átalakulás fokozatosan lehetővé teszi a szociális szféra fejlesztését is.
– Sok nyugodt éve azonban nem volt Kazahsztánnak a reformokra, hiszen a külső körülmények ismét nehezebbé váltak. Az olajárrobbanás ugyan jó hatással van a költségvetésre, ám az amerikai jelzáloghitel-piac válságának begyűrűzése és az élelmiszerárak gyors növekedése fékezi a növekedést.
– A kazah gazdaság látványos növekedése szoros összefüggésben volt az energiaárak emelkedésével, s mint minden nyersanyaggazdagságra alapozó országnak, nekünk is kezelnünk kellett az ebből adódó túlfűtöttséget, igyekeztünk elkerülni az úgynevezett holland betegséget. Az Amerikában kirobbant válság azonban megrendítette a pénzpiacokat, s a kazah bankok számára is nehézzé vált a hitelfelvétel, így a folyamatos gazdasági növekedés reményében felhalmozott adósságaikat, megkezdett projekteket saját tőkéből kell fedezni. A bankszektor stabilitása lehetővé tette, hogy a pénzintézetek túléljék ezt a válságot, amely automatikusan a gazdaság hitelezésének visszafogásával járt. Ezért, biztosítandó a „sima leszállást”, a gazdasági stabilitás fenntartása érdekében az állam is kénytelen volt beavatkozni a folyamatokba. Két út állt előttünk. Az egyik, hogy vállalva az infláció meglódulását, fenntartjuk a gazdaság magas növekedési rátáját, vagy a belső stabilitást szem előtt tartva mérsékeljük ezt a bővülést. Ez utóbbit választottuk, s így ma a GDP évi növekedés öt-hét százalékra mérséklődött, s az utóbbi fél év történései már vissza is igazolták a döntés helyességét.
– Többször említette már, hogy a kazah gazdaság motorja az energiaszektor, amelyben komoly részesedése van a külföldi tőkének. Mit tesz az állam azért, hogy döntő szava legyen ezen a területen? Folytatódik-e a külföldi beruházók által bírált, az állam befolyását egyébként a nemzetközi trenddel összhangban növelő korrekció?
– A kazah energetikai stratégia pragmatikus és gazdasági szemléletű, amelyben nincsenek politikai felhangok. Mint már említettem, a növekedés alapja éppen e szektor, a függetlenné válás után azonban az ország nagyon nehéz helyzetben volt, s külföldi tőke és technológia nélkül nem tudott volna hatékonyan élni lehetőségeivel. Az első befektetések ezért ebben az ágazatban jelentek meg…
– … s kaptak részesedést sokan fillérekért az olajiparban.
– Kétségtelen, hogy a nagy nyugati cégek akkor nagyon olcsón jutottak részesedéshez a kazah mezőkben. Kiszolgáltatott helyzetben voltunk. Számunkra azonban a legfontosabb ma e tekintetben is a stabilitás, s fontosnak tartjuk a játékszabályok tiszteletben tartását. Ám ez mindkét félre vonatkozik, s a kasagani mező körüli vitát is az okozta, hogy az olasz partner nem tartotta be a határidőket, folyamatosan változtatta a feltételeket, ezért a kazah állam úgy döntött, hogy tőkeemeléssel növeli részesedését e nemcsak számára, hanem a világ energiaellátása szempontjából is fontos olajmezőben. A készülő adókódex egyébként tovább növelheti a befektetési kedvet, hiszen e téren is kedvezőbb feltételeket hoz, a terhek nagyjából a felére csökkennek. A liberalizálás segíti a hazai vállalkozókat is, s minden bizonnyal növeli az adózási fegyelmet.
– Ha Magyarországon manapság szóba jön a kaszpi régió, akkor szinte kizárólag az energiadiverzifikáció, a Nabucco gázvezeték szempontjából. Milyenek e beruházás megvalósításának esélyei Kazahsztánból nézve?
– Tisztában vagyunk a kérdés politikai aspektusával, még egyszer aláhúznám azonban, hogy mi gazdasági szemmel nézzük az energiaexport lehetőségeit. Kazahsztánban komoly olajmezők állnak feltárás előtt, van gáz, ott van a türkmén gáz is, s mi oda adjuk el mindezt, ahová könnyebb. Európa felé egy transzkaszpi vezetéken keresztül lenne értelme eladni a gázt, ennek megépülésére azonban a Kaszpi-tenger felosztásának jogi rendezetlensége miatt egyelőre nincs esély. Komoly sikerként könyveljük el ugyanakkor a Kaszpi-tenger melletti csővezeték bővítéséről szóló kazah–türkmén–orosz megállapodást, amely északi irányba biztosíthatja az export növelését. De elkülönítettünk a büdzséből összegeket már egy Kína felé épülő vezetékre is, amely ugyan egyelőre nem túl rentábilis, ugyanakkor biztosítja az ország déli régióinak gazdasági önállóságát.
– A kazah gazdasági fellendülés, a modernizáció jelképének is tekinthető Asztana a napokban ünnepelte fővárossá válásának 10. évfordulóját. A kilencvenes évek derekán kevesen hittek e nagy terv sikerében.
– Ez így van, viszonylag rövid időn belül bebizonyosodott azonban, hogy az új főváros építése konszolidálja a társadalmat, lökést ad a gazdaság fejlődésének. Asztana a modernizáció szimbóluma lett. De az áttelepüléssel egy időben átalakult, megfiatalodott a közigazgatás is. Évente háromezer külföldi ösztöndíjat biztosít az állam, s a legjobb egyetemeken végzett szakemberek már ma komoly szerepet játszanak az állam irányításában.
– Kazahsztán súlyának növekedését jól mutatja, hogy míg az ezredfordulón még Üzbegisztánnal versenyzett a térség vezető szerepéért, ma már egyértelműen a térség legbefolyásosabb országa. Jelzik ezt a Kirgizisztántól Grúziáig látványosan növekvő, s már régiónkban szintén megjelenő kazah befektetések is. Melyek a kazah tőke prioritásai?
– Mára Kazahsztán már nemcsak várja a tőkét, hanem külföldön is befektet. A közép-ázsiai régió több országával közös alapokat hoztunk létre a beruházások ösztönzésére, de a kazah tőke távolabbra is tekint, így megjelent fekete- és balti-tengeri kikötői projektekben, ezzel is elősegítendő az olaj-, illetve a gabonaexportot. A kelet-közép-európai térség sem esik ki Asztana látóköréből, amelyet mutat, hogy kazah tulajdonban van immár a Rompetrol, s ezzel kőolaj-feldolgozók, mintegy hatszáz kút Európában.
– Miért érdekes a kazah tőkének Közép-Európa, s milyen lehetőségeket kínál a magyar befektetőknek? Mely szektorokban lát esélyt az együttműködésre?
– Több lehetőség is van az együttműködésre. Jelzi ezt, hogy már most is 58 magyar és magyar– kazah vegyesvállalat van Kazahsztánban. Immár hagyományosan jelen vannak a magyar cégek a energiaszektorban, az élelmiszer- vagy a gyógyszeriparban. Lehetőség nyílna az együttműködésre a vegyiparban, az építőiparban és a szolgáltatások területén is, a mezőgazdasági technológiák átadásában, de Kazahsztánban emlékeznek még a magyar élelmiszermárkákra is. Több területen hasznosíthatók az átalakulás magyar tapasztalatai, s a két ország geopolitikai elhelyezkedése folytán kölcsönösen ablak lehetünk Európára, illetve Ázsiára. Ebben az elképzelésben komoly szerepet játszhat a záhonyi közlekedési csomópont, mint ahogy Kazahsztán is olyan központ a keleti kereskedelemben, ahol a szélesről keskenyebbre vált vasúti nyomtáv. Sokat lendíthet a turista- és üzleti kapcsolatokon, ha közvetlen légi összeköttetés lesz a két ország között, s jó hír, hogy előrehaladott tárgyalások folynak egy Budapest és Almati, illetve Atirau közti járat indításáról.
– Látva a közép európai térség más országainak kazahsztáni jelenlétét, politikai akarattal érezhetően megtámogatott aktivitását, úgy tűnik, Magyarország kicsit elaludt, jó néhány éves lemaradásban van.
– Valóban érezhető egyfajta regionális verseny Közép-Ázsia tekintetében, a kapcsolatok azonban dinamikusan fejlődnek Magyarországgal is. Kazahsztán a FÁK térségében Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. A két ország közötti forgalom tavaly 356 millió dolláros volt az egy évvel korábbi 217 millióssal szemben. A lehetőségeket azonban korántsem használtuk ki, s ezen segíthet a most felálló kormányzati vegyes bizottság s az ezen belüli üzleti tanács működése.