Többszöri halasztás után elvileg júliustól lépne hatályba az a jogszabály, amellyel büntethetővé válnak az orvosok, illetve az őket foglalkoztató egészségügyi intézmények az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által túlzottnak ítélt gyógyszerrendelés miatt. A biztosító doktoronként összesíti a felírt medicinák mennyiségét, valamint a hozzájuk igénybe vett tb-támogatás összegét. Értesíti is őket, hogy mutatóik hogyan viszonyulnak az országos átlaghoz. Megbüntetik azokat a háziorvosokat, akik összességében az országos átlagnál több tb-támogatást utalványoztak betegeik gyógyszereihez: az országos átlag túllépésének mértékétől függően akár finanszírozásuk tíz százalékát is visszatarthatják. A kórházban vagy szakrendelőben dolgozó doktorok gyógyszerfelírását is vizsgálják, ám esetükben az intézményt szankcionálják. A rendszert rengetegen támadták, nem véletlen tehát, hogy hatályba lépését többször is elhalasztották a döntéshozók.
Tomcsányi János, a Budai Irgalmasrendi Kórház kardiológiai osztályának vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának előző főtitkára alkotmányellenesnek tartja a jogszabályt. Kijelentette: ha az hatályba lép júliustól, s őt vagy intézményét megbüntetik, akkor perre viszi az ügyet. Márpedig a biztosítótól kapott tájékoztató jellegű adatok alapján mindenképpen számíthatna a szankcióra. Mint Tomcsányi elmondta: egyeztettek alkotmányjogászokkal, akik egyetértettek véleményükkel.
Lapunknak adott interjújában a kardiológus kifejtette: a betegeknek alkotmányos joguk van hozzájutni a legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz. Az orvosnak pedig a legjobb tudása és a szakma szabályai szerint, a páciens egyéni sajátosságait figyelembe véve kell döntenie a megfelelő gyógyszeres terápiáról. – Hogyan lehet ezt garantálni, ha közben pénzbüntetéssel fenyegetik őket? Ezeket a szempontokat miként írhatja felül valamiféle bizonytalan országos átlaghoz való igazodás? – sorolta a kérdéseket. – Ha az OEP „befogadja”, s támogatja az új, korszerű és emiatt sokszor drágább készítményeket, akkor miért bünteti meg az orvost, ha ezeket alkalmazza is? Ki vállalja majd a felelősséget, ha egy beteg pert indít, mondván, nem a megfelelő gyógyszert kapta, s eközben a doktor azzal védekezik, hogy félt az országos átlag túllépésétől és a pénzbüntetéstől? – folytatta a kérdések sorát. Más visszásságokat is említett a főorvos a szakmai körökben korbácsrendeletként emlegetett jogszabállyal kapcsolatban. Az egyik például, hogy olyan készítményeket is egy csoportba sorolt a biztosító, amelyek egy-egy betegség kezelésénél nem lehetnek egymás alternatívái.
Tomcsányi János hangsúlyozta: nem lehet fenyegetettségben tartani az orvosokat, de azzal egyetért, hogy a gyógyszerfelírásnál a szakmai szabályokat kell követni, s ezt a hatóságnak ellenőriznie kell. Arra a kérdésre, hogy csak a jogszabály visszavonását vagy annak módosítását is elfogadhatónak tartaná-e, úgy felelt: nem ismeri a módosításra vonatkozó elképzeléseket, de nehezen tudja elképzelni, hogy ezen alapelvek mellett szakmailag elfogadható rendszert lehetne létrehozni.
Érdeklődtünk az Egészségügyi Minisztériumban, hogy mit terveznek a júliustól hatályba lépő jogszabállyal. A tárca sajtóosztálya azt közölte: a szakmai szervezetek bevonásával vizsgálják a módosítás lehetőségét. Részleteket azonban nem közöltek.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy nyilatkozott lapunknak: egyelőre semmilyen információja nincs a tervezett módosításokról. A rendszert azonban kezdetektől fogva ellenezte. Az általunk megkérdezett gyógyszergyártói érdekképviseletek és a betegszervezetek sem ismerik a terveket, s szintén tiltakoznak a rendelet bevezetése ellen.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
