Európai fejfantom

Összeszámolni is nehéz, hogy akár egy háztartásban hány olyan készülék van, amely elektromágneses hullámokat bocsát ki magából, illetve ezek segítségével működik: a mobiltelefonok, a drót nélküli internet (wifi), a mikrohullámú sütő, a televízió, a rádió, sőt a számítógépek processzorai is – és még hosszasan sorolhatnánk. Nem nehéz belátni, hogy az elmúlt ötven évben miért emelkedett 350-szeresére egy városi ember átlagos elektromágnesessugár-terhelése. Hogy mindez milyen hatással van az emberi szervezetre, arról viszont nem könnyű megbízható adatokkal szolgálni.

Óvintézkedések
Néhány egyszerű praktikával könnyen csökkenthetjük a ránk ható elektromágneses sugárzás mértékét.
Autós kihangosító. A kihangosítás vagy a fejhallgató alkalmazásával például nincs szükség arra, hogy a mobiltelefonokat hosszú ideig fejünk mellett tartsuk. A sugárterhelés szempontjából azok az autós mobiltelefon-kihangosítók igazán előnyösek, amelyek átveszik a telefon antennájának szerepét is, és az autón kívül elhelyezett saját antennájukkal tartják a kapcsolatot a bázisállomással. Sajnos ezek a készülékek bonyolultságuk miatt lassan eltűnnek a forgalomból.
Ne elégedjünk meg a stand-by üzemmóddal. Azokat a készülékeket, amelyeket éppen nem használunk, teljesen kapcsoljuk ki, ne elégedjünk meg a távirányító stand-by gombjának megnyomásával. Ekkor ugyanis a televízió, a videó tovább működik, és sugárzása is megmarad. Ha a készüléken lévő gomb segítségével kapcsoljuk ki őket, a sugárzásuk lecsökken, és áramfelhasználásuk is kisebb lesz.
A wifiadó kikapcsolása. Ehhez hasonlóan, amikor befejeztük az internet böngészését, ne felejtsük el wifiadónkat is kikapcsolni. Ez a sugárzás és az áramfelvétel csökkentése mellett azért is ajánlatos, mert így megakadályozhatjuk, hogy mások a tudtunk nélkül a mi internet-hozzáférésünket felhasználva kapcsolódjanak a világhálóhoz.

Thuróczy Györggyel, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet főosztályvezetőjével sétálunk a budafoki Törley-kastélyban lévő laboratóriumokban. Az intézet munkatársai azt kutatják, hogy az elektromos eszközök keltette elektromágneses terek jelentenek-e egészségügyi kockázatot. Az asztalokon egerek vizsgálatára szolgáló eszközök, mellettük kis antenna modellezi az elektromágneses sugárforrást. Az egerek egy átlátszó műanyag tubusban pihennek, amely hasonlít az injekciós fecskendőre. Az egyik végén lévő tágabb nyíláson helyezik bele az állatot, míg a másik vége beszűkül, a rajta lévő lyuk éppen elegendő arra, hogy az egér levegőt tudjon venni. Ez a szerkezet biztosítja, hogy az állat feje a kísérlet végéig az antenna közelében maradjon, és mozgásával ne zavarja a pontos mérést. A szén-dioxid-kamrában apró Petri-csészékben nevelt sejtkultúrák, kisebb-nagyobb sugárzásnak kitéve. A labor legérdekesebb berendezése mégis egy nagyobb mosogatóra emlékeztető tartály, amelynek alakja emberi fejet formáz. Ez az úgynevezett európai fejfantom. Az Európai Unió összes hasonló kutatóhelyén pontosan ugyanilyen eszközök segítségével mérik a mobiltelefonok sugárzását. A tartályt megtöltik az agyszövetet helyettesítő folyadékkal, és közel helyeznek hozzá egy működő mobiltelefont. Miközben a telefon működik, a tartály belsejében mérhetővé válik a sugárterhelés. Csak akkor kerülhet forgalomba egy új készülék, ha sugárzása a határérték alatt marad.
Évek fejlesztőmunkája és befektetett milliók veszhetnek kárba akkor, ha egy új telefon nem veszi sikeresen e vizsgálati eszközön való tesztelést.
– Majd fél éven keresztül óriási vita volt azon, hogy a füle milyen legyen, mennyire álljon el – idézi fel a fejfantom végleges alakját meghatározó egyezményhez vezető rögös utat Thuróczy György. A mobiltelefon-gyártók azt akarták, hogy a fejfantomnak elálló füle legyen, a sugárzásvédelmi hatóság szakemberei inkább lelapult fülű fejet igyekeztek szabványosítani. Miért lehetett ez a látszólag jelentéktelen részlet ilyen fontos? A dolog nyitja a mobiltelefon távolsága a fejtől. A készülék sugárzása ugyanis már néhány centimétert eltávolodva is jelentősen lecsökken, így az elálló fülű fejfantom belsejében mérhető elektromágneses tér kisebb lesz.

Időről időre napvilágot lát a sajtóban egy-egy olyan kutatás, amely arról számol be, hogy kimutatható a például a mobiltelefonok és az internetes wifihálózatok által is használt elektromágneses hullámok egészségkárosító hatása. A múlt héten egy belgiumi vizsgálatot kapott fel a sajtó. A Magyar Távirati Iroda (MTI) híradása szerint „a leuveni katolikus egyetem egy kutatója patkányokon végzett kísérletek alapján megállapította: azoknak az állatoknak a körében, amelyek hosszabb időn keresztül voltak kitéve elektromágneses hullámoknak, jelentősen emelkedett a halálozási arány. A kísérletben részt vevő patkányoknál továbbá memóriazavarokat és az immunrendszerért felelős fehérvérsejtekben kimutatható elváltozásokat tapasztaltak.”
Dirk Adang, a leuveni egyetem doktorandusza olyan patkányokat vizsgált kísérlete során, amelyeket 18 hónapon át különböző erősségű elektromágneses hullámok értek, illetve olyanokat, amelyeket ez idő alatt nem értek ilyen hatások. „Adang konzulense szerint vitathatatlan az összefüggés az elektromágneses hullámok és a megnövekedett halálozási arány között” – írta az MTI.
Ám, ahogy az ilyen híradásoknál ez már megszokott figyelmeztetés, a professzor is kijelentette: óvatosan kell értelmezni a kutatás eredményeit, és nem lehet egyértelműen hasonló következtetést levonni az emberekre vonatkozóan.
Abban ugyanis szinte minden kutató egyetért, hogy eddig nem született megcáfolhatatlan bizonyíték a mobiltelefonok egészségkárosító voltára. Aggodalomra okot adó eredmények azonban már korábban is bőséggel napvilágot láttak. Svéd kutatók kimutatták, hogy tíz év alatt kétszeresére nő a rosszindulatú daganatok kockázata azon az oldalon, amelyiken az emberek a mobiltelefont használják. Egy amerikai felmérés szerint a leukémia és az Alzheimer-kór kockázata némileg nő a gyakran mobilozók körében. Nem csoda, hogy tizenkilenc neves francia, holland, amerikai és olasz onkológus a minap petíciót írt alá, amelyben a mobiltelefonok lehetséges egészségkárosító hatására figyelmeztetnek. David Servan-Schreiber és társai szerint a telefonok káros hatásai az idők során összeadódhatnak, és főként a gyerekekre lehetnek veszélyesek.
A tizenhárom ország bevonásával most készülő Interphone-felmérés előzetes eredményei szerint valamennyivel gyakrabban kapnak agydaganatot a mobiltelefon-tulajdonosok, de a hatást statisztikailag nem sikerült igazolni.

Talán a mobiltelefonok általános elterjedése irányította a figyelmet az elektromos eszközök által kibocsátott elektromágneses hullámokra és e sugárzás esetleges egészségkárosító hatására. Napjainkban rengeteg olyan készüléket használunk, amelyek aktívan gerjesztenek elektromágneses teret maguk körül, gondoljunk csak a mobiltelefon mellett az internetkapcsolatot biztosító wifire vagy a kézi és asztali számítógépeink között kapcsolatot teremtő Bluetoothra, a vezeték nélküli telefonra, csengőre, a távirányítható garázskapura, riasztóberendezésre, biztonsági kamerákra, a televízió- és rádióadókra.
– A televízióadások már megvoltak akkor is, amikor még mobiltelefon nem volt. Mivel azonban a televízióadók általában messze vannak, ezért nem zavarta az embert, hogy a tv-adás révén elektromágneses hullámok ott is megjelennek, ahol ő van. De a fizika törvényeit nem lehet megkerülni. Akkor van egy adott helyen jó vétel, ha ott annak az adónak a jelei hasonló nagyságrendűek, mint a mobiltelefon jelei – érzékelteti a környezetünkben mára már általánossá vált elektromágneses terek mértékét Lénárt Ferenc, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem széles sávú hírközlés és villamosságtan tanszékének tudományos munkatársa, aki nemrégiben egy mobiltelefon-bázisállomás telepítését kísérő perben működött közre igazságügyi szakértőként. A kutatóval a Műegyetem egyik eldugott szobájában beszélgetünk, körülöttünk elektromos készülékek, mérőműszerek a munkaasztalokon. A labor egyik szobája, amelyben mérni szokták a készülékek elektromágneses sugárzását, teljes egészében rézlemezzel van burkolva. Ez elengedhetetlen, máskülönben a közelben lévő eszközök sugárzása lehetetlenné tenné az adott készülék elektromágneses terének pontos meghatározását. (A réz mint az elektromosságot rendkívül jól vezető fém kizár minden külső elektromágneses teret.)
Ennél is kevésbé közismert az, hogy e készülékeken kívül szinte minden elektromos árammal működő eszköz, például a számítógépek processzora, a televízió, a rádió, a mikrohullámú sütő, a DVD-lejátszó, a hifitorony, a fluoreszkáló lámpa, a villanymotor felhalmozott energiájának egy részét elektromágneses hullámok formájában adja le. A mindannyiunkat körülvevő elektromágneses terek összességét a tudományos szleng elektroszmognak nevezi. Jellemző adat, hogy az elmúlt ötven évben 350-szeresére emelkedett egy városi ember átlagos elektromágnesessugár-terhelése, az otthonokban mérhető elektromágneses háttérsugárzás teljesítménye elérheti az öt milliwattot is négyzetméterenként. Ha az ember bekapcsolja a laptopját egy társasházi lakásban, az akár hat-hét különböző wifiadó jelét is érzékelheti. Mint Lénárt Ferenc elmondta, ezek az eszközök nem egy pontból sugároznak, így a hullámok között fellépő erősítő és gyengítő interferenciák vizsgálata igen nehézzé válik, az eszközök keltette együttes elektromágneses tér jellegét pedig nehéz meghatározni. E sugárzás tehát bizonyítottan hatással lehet más elektromos eszközök működésére.
De vajon az emberi szervezetre is hatást gyakorol?
Az elektromágneses terek nagyban különböznek egymástól, így biológiai hatásaik is szélsőséges különbségeket mutatnak. A Föld mágneses tere például áthatol az emberi testen, a szervezet molekulái csak kis részét tartóztatják föl. Ezzel szemben a mobiltelefonok által használt mikrohullámok, amelyek hullámhossza húsz-harminc centiméter, nagyobb része nyelődik el a test részecskéiben, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy károsítják is.
Az elektromágneses hullámok a feltételezések szerint háromféle módon befolyásolhatják az élő szervezetet: emelhetik a testhőmérsékletet, ami károsítja a sejteket, mutációt okozhatnak a szövetekben, ami daganatos megbetegedések kialakulásához vezethet, és elpusztíthatják a spermiumokat, így terméketlenséget okozhatnak, ezenkívül e sugárzás megzavarhatja az idegrendszer működését is.
A leginkább bizonyított biológiai hatása a mikrohullámok tartományába eső 300 megahertz és 300 gigahertz közötti frekvenciájú sugárzásnak van. Ez az úgynevezett dielektromos hevítés, amellyel nap mint nap találkozunk, amikor beteszünk egy tányér levest melegedni a mikrohullámú sütőbe. Az élő szervezet dipólusai, molekulái is elnyelik a mikrohullámokat, ezáltal gyorsabb rezgésbe és forgásba kezdenek, tehát melegednek. Minthogy a mobiltelefonokat tartjuk elég közel testünkhöz ahhoz, hogy a melegítő hatás felmerülhessen, e készülékek hevítőképességét vizsgálják a legintenzívebben. Bár a mobiltelefonok által általánosan használt 900 és 1800 megahertzes sugárzástartomány is a mikrohullámok tartományába esik, fontos figyelembe vennünk azt, hogy a telefonok és a mikrohullámú sütők teljesítménye között több nagyságrendi különbség van. Míg egy átlagos mikrohullámú sütő 1200 watt teljesítményt képes leadni, addig az európai szabvány szerint működő mobiltelefonok maximális teljesítménye két watt, és a bázisállomások, tehát az átjátszótornyok teljesítménye sem éri el a harminc wattot, érzékelteti a teljesítmény mértékét Lénárt Ferenc. A mobiltelefon-használat összességében alig néhány tized fokkal emeli a fej felületének hőmérsékletét, ez kisebb, mint a közvetlen napfény hatására bekövetkező melegedés. Az agy a helyi vérkeringés fokozásával képes ellensúlyozni ezt a hőmérséklet-emelkedést.
Mivel az ember idegi aktivitása az idegsejtek töltésingadozásain, az idegrostokon végigfutó elektromos impulzusok átadásán alapszik, több kutató azt valószínűsíti, hogy az elektromos készülékek hatással lehetnek az emberek agyműködésére. Az agy egyes területeinek aktivitását mérő elektroencefalográfiai (EEG) vizsgálatok segítségével megállapították, hogy az elektromágneses sugárzás hatására az emberek alvásritmusa megváltozik. Akik bekapcsolt mobiltelefon közelében alszanak, lassabban jutnak el a mélyen alvás állapotába, és e fázisban rövidebb időt töltenek, így kevésbé tudják kipihenni magukat, mint azok, akik telefonjuktól távol fekszenek le.
Sokan meg vannak győződve arról, hogy a wifi vagy a mobiltelefon sugárzása okozza fejfájásukat és általános rosszullétüket. Több kísérletben próbálták ezt a rosszullétet ellenőrzött körülmények között is előidézni, eddig kevés sikerrel. E vizsgálatok tanulsága gyakran az, hogy a panaszokat a készülékek puszta látványa is kiválthatja, ezért igen nehéz meggyőző kísérleteket végezni. Ehhez hasonlóan gyakran előfordul az is, hogy egy újonnan épített bázisállomás még üzembe helyezése előtt egészségi bántalmakat okoz a helyi lakosok körében. A fejfájásos panaszok és a mobiltelefon-használat összefüggését másrészről Norvégiában és Svédországban egyértelműen igazolták, így ennek tisztázása érdekében jelenleg is intenzív kutatások folynak.
Szinte nem múlik el úgy hónap, hogy egy-egy bázisállomás telepítése ellen ne tiltakoznának az ott lakók. Thuróczy György és munkatársai már számos alkalommal mérték az adótornyok környezetében érzékelhető elektromágneses teret. Ennek nagysága a kutató szerint ahhoz hasonlítható, mintha húsz mobiltelefon működne a ház tetején. Minthogy az elektromágneses tér intenzitása a készüléktől már néhány centiméteres távolságra is jelentősen lecsökken, az emberre nagyobb sugárterhelés hat, ha néhány percig telefonál, mintha egy évig az adótoronytól néhány méterre élne. Ez nem az egyetlen meglepő adat. A kutatóintézet munkatársai úgy találták, hogy a torony alatt a legkisebb a tér intenzitása, míg a közelében esetleg magasabb lehet.
– Tegyünk-e egy iskolára bázisállomást vagy sem? A szülők azt mondják, hogy isten ments – jellemzi a közvélekedést Thuróczy György, pedig talán ebben az esetben érné az iskolát a legkisebb elektromágnesessugár-terhelés.
Az elektromágneses sugárzás élettani hatásának hosszú távú vizsgálata mindazonáltal fontos, hiszen az esetleges, lassan kialakuló egészségkárosító effektusról még csak feltételezéseink lehetnek. E fiziológiai hatásokat alapvetően háromféle módon kutatják. Gyakran orvosi nyilvántartásokban elemzik újra a betegségek gyakoriságát, és összevetik azokat az emberek valószínű sugárzáskitettségével. Ilyen módon sikerült kimutatni a magasfeszültségű távvezetékek és a gyermekkori leukémia kapcsolatát. E módszer előnye az, hogy a vizsgálat alanyai valóságos emberek, a háttérben megbújó egyéb, betegséget befolyásoló tényezőket azonban gyakran nehéz így kiküszöbölni. E zavaró hatások kizárhatók a kísérleti állatok és a sejtkultúrák vizsgálatával, amelyet magyar kutatók is rutinszerűen végeznek. A sejtkultúrák vizsgálata leginkább az elektromágneses tér örökítőanyagot károsító hatásáról szolgálhat információval. A daganatok ugyanis gyakran úgy alakulnak ki, hogy az egészséges sejtekben valamilyen károsító hatás következtében megváltozik a genetikai állomány, a sejtek pedig ezután őrült osztódásba kezdenek.
Nincsenek tehát minden kétséget kizáró bizonyítékok arra, hogy az elektromágneses tereket gerjesztő készülékek károsítják egészségünket, a szakemberek mégis óvatosságra intenek, kevéssé ismert ugyanis a különböző készülékek elektromágneses tereinek együttes hatása.