Összesen kilenc társaság jelentkezett az üröm-csókavári bányaterület megtisztítására kiírt tenderre, de végül két konzorcium adott be ajánlatot. A Terszol konzorciuma mellett a szintén nagy hulladékgazdálkodási tapasztalatokkal rendelkező Saubermacher Kft. által vezetett társulás volt a másik pályázó. Arra a kérdésre, hogy végül miért nem ők nyertek, az a hivatalos válasz, hogy jobb volt a pályázatuk, és nagyobb referenciával rendelkeznek. A kiírásban azonban olyan, jogilag értelmezhetetlen kitételek is szerepeltek, amelyeket végül kihasználhattak a győztesek.
Laboda Gábor ürömi polgármestertől például megtudtuk, hogy az önkormányzat nem vett részt ugyan az elbírálásban, de a pályázóknak a kiírás szerint előnyös lett volna, ha útvonalengedélyért, illetve telephelyengedélyért folyamodnak a helyhatósághoz. Ezt azonban csak a Terszol Kft. tette meg. A Terszolt egyébként a „hulladékos szakmában” ma már csak úgy emlegetik, hogy olyan cég, amely „mindent visz”, vagyis a nagyobb állami megbízásokra mellette nem is nagyon érdemes jelentkezni.
A Terszol az elmúlt években elnyert mentesítéseknél ráadásul rendre „megfejelte” a vállalásait, mondván: a felmértnél nagyobb mennyiségű veszélyes hulladékot talált. A tervezett 1,8 milliárd forint helyett például hatmilliárdért takarította el a veszélyes hulladékot a budafoki barlanglakásokból, és a csepeli mentesítésnél is talált többletgalvániszapot, de ennek elszállítását végül más cégre bízták.
Laboda Gábor bízik abban, hogy ennek ellenére a kármentesítés nem ütközik akadályokba Ürömön. A településnek elvárásai is vannak a kivitelezővel szemben, például a teherautók leendő útvonalának számító Mészégető út leaszfaltozását kívánják, és a tulajdonukban álló csókavári bányaterület teljes rehabilitációját, hogy az alkalmas legyen a barlangászturizmusra. A bányagödörben például van egy kézzel épített, eredeti szerpentin is, amelyet szintén látogathatóvá kívánnak tenni, és ehhez a tervek szerint pályázna a település az Európai Unió forrásaira. A helyiek szeretnék a növények visszatelepítését is az erdei út mentén.
Horváth Péter, a Saubermacher Kft. ügyvezető igazgatója „jó nyomozást” kívánt lapunknak, amikor arról érdeklődtünk, hogy szerinte miért minden nagyobb állami kármentesítési munkát a Terszol nyer el Magyarországon. Az ürömi mentesítésről viszont csak annyit mondott, bizonyára jobb volt a pályázata a riválisuknak. A Saubermacher viszont jogilag értelmezhetetlennek tartotta a tenderben azt a kitételt, hogy előnyös, ha a jelentkező előre egyeztet az önkormányzattal a telephelyengedélyről.
A Terszol Kft.-nél a Geohidraterv Kft.-hez irányítottak bennünket, mondván: ez a cég a konzorcium vezetője. Radics Róbert, a Geohidraterv igazgatója közölte: az Ürömön elhelyezett gázgyári salak mennyiségéről szóló felmérés már része volt a pályázati dokumentá-ciónak, és ez alapján lehet tudni, hogy hozzávetőlegesen hatvanezer tonna veszélyes hulladék van a területen. A 4,5 milliárd forintos kárelhárítási összegből viszont azt is vállalniuk kell, hogy további háromezer tonna (a felmért mennyiség öt százaléka) erejéig az esetlegesen a területen talált többlethulladékot is elszállítják. Ha azonban kevesebb lesz a gázgyári tisztítómassza a bányában, akkor csökken az átalánydíj összege is, amit a munkáért kapnak a kármentesítők. A munkák területén hídmérlegek lesznek, és a befogadóknál is, és a szállításokat a szándékaik szerint folyamatosan ellenőrizhetik majd az érintettek, a sajtó és a hatóságok – mondta Radics Róbert, aki szerint az Európai Unió is garancia a munkák ellenőrzésére, hiszen az üröm-csókavári bányát az EU forrásaiból mentesítik a károktól.
A gázgyári salakból egyébként a tervek szerint nem marad feldolgozatlan anyag, egy részét a borsodi ércelőkészítőbe viszik, ahol kohászati alapanyagként hasznosítható zsugorítmányt állítanak elő a veszélyes hulladékból, a másik részét pedig Tatán dolgozzák föl komposztálással – tette hozzá az igazgató.
Mint arról már többször beszámoltunk, a kilencvenes években nyilvánították veszélyes hulladékká a gázgyári tisztítómasszát, amelyet a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig terjedő időszakban töltöttek a budafoki barlanglakások helyére és az üröm-csókavári kőbányába. Ürömön nagy gondokat okozhat a szennyezés, hiszen az ott elhelyezett hatvanezer tonnányi gázmaszsza egyenesen a Gellért-hegy alatti karsztvizeket veszélyezteti. A kőbánya szennyezett területét sikerült szigetelni, de az ottani kármentesítésre csak most szereztek elég pénzt az EU forrásaiból.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
