Vihar utáni, vöröseskék az ég a zalavári katolikus templom tornya mögött, amikor a faluba érkezem. Sarlósboldogasszony már borong, a földeken minden betakarítva, csak a napraforgók néznének a nap szemébe, de tányérjukat cserepesre törte az eső. A vasárnap kissé szomorúbb volt a helyi plébánia kertjében tanyázó gyerektáborban is: néhány diák olyan szentmisén vett részt, amelyet a nemrég Afganisztánban orvul meggyilkolt magyar katona, Nemes Krisztián tűzszerész lelki üdvéért mutattak be Zalaváron.
Aztán minden ment a maga kitaposott útján. A kaposvári logisztikai ezred katonai sátrai között este tízkor takarodót fújtak, a fiúk elfoglalták a kékre festett tábori vaságyakat, a lányok leoltották a villanyt a bencések egykori hálótermeiben. Hétfőre már ismét a megszokott módon telhetett az idő.
A Magyar Honvédség katolikus tábori püspöksége nyári gyerektáborának helyet adó zalavári plébánia eredetileg szerzetesek lakhelye volt, csak az ötvenes évektől, a bencés rend szétzavarása után költözött be ide a világi papság. Szi-Márton János plébános tájékoztatása szerint 1992 óta már nem lakik itt pap, sokáig lakatlan volt a plébánia. Egy idő után azonban egyre divatosabb lett a Kis-Balaton környékére járni, és egyházi csoportok kezdtek beköltözni nyaranta az egykori paplakba, illetve felverték sátraikat az épület körül. Innen jött az ötlet, hogy az egyházközség induljon a vallási turizmus fejlesztésére kiírt pályázaton. A Széchenyi-tervből 5,5 millió forintot nyertek el, amiből szociális helyiségeket építettek a plébánia kertjében, és komolyabban beindították a táboroztatást. Betelepült ide az egyházi csoportok mellett családi tábor, gyógynövénytábor, de biológiai szakkör is, annak ellenére, hogy a lehetőséget a püspökségek hirdették meg a körleveleikben. A siker Szi-Márton János szerint nem véletlen, hiszen remek kiránduló- és üdülőhelyen élnek: a közelben van Sümeg, Hévíz, Zalakaros, a Balaton és a vízimadarakban, természeti szépségekben bővelkedő Kis-Balaton. Többek között ezért fogott bele egy természetvédelmi, honismereti tábor megszervezésébe Zalaváron a katolikus tábori püspökség is – veti közbe Berta Tibor alezredes, a gyerektábor szervezője. A tábori püspökség katonai ordináriusa, és segítői 2003-ban kezdték el a szervezést, 53 gyermekkel, de már a második alkalommal a háromszorosára nőtt a létszám, csaknem 160 nebuló jelentkezett. Pedig a felekezetileg semleges táborban nyaralók élete a nagyvárosi puhányok szemével nézve nem könnyű, a hajnali ébresztő után reggeli tornával kezdik a napot, és élére hajtogatják az ágyneműt, akár a katonák. Hajnali és éjszakai akadálytúrákat is szerveznek a gyermekeknek, valamint játékos kiképzést. A diákok azonban – bármilyen meglepő – nagyon élvezik ezt az életet, nem hiányzik az internet, a mobiltelefon és a televízió. Ez nemcsak annak köszönhető, hogy a tábort a honvédség tisztjeinek és tiszthelyettesei gyermekeinek hirdetik meg, akik már otthon is tanulhattak valamit a katonai fegyelemből, hanem annak is, hogy a tábor minden napra számtalan programot kínál a lakóinak, semmittevésre tehát szinte alig van idő.
Berta Tibor épphogy belekezd az idei kirándulások felsorolásába, már abba is hagyja, mert ezzel elmenne a beszélgetésre szánt délutánunk. A lényeg talán nem is a programlista, hanem a kitűzött célok. A tábor ugyanis a legfőbb feladatának nem a puszta szórakoztatást tekinti, pedig számos lenge szamárságot kínálnak a gyerekeknek a környéken az akvaparkoktól egészen a cápashow-ig. A zalavári gyerektáborban viszont elsősorban a Kis-Balaton és a Balaton tájegység növény- és állatvilágát szeretnék bemutatni a nyaralóknak, de szerveznek olyan bemutatókat is, amelyekkel a természeti kincsek, például a víz jelentőségére hívják fel a gyerekek figyelmét.
Ezenkívül hulladékgyűjtési akciókat is szerveznek a számukra, Fenékpusztán pedig madárgyűrűzésen vesznek részt, miközben megnézik a római romokat is. Elviszik a gyerekeket a közeli bivalyrezervátumba és természetesen a Kis-Balaton Házba, a védett madarakkal teli Kányavári-szigetre, illetve a Diás-szigeti Matula-kunyhóba.
A tábor állandó rendezvénye minden évben a népdalverseny is. Ezen a nyáron a 160 éves honvédség tiszteletére ez átalakul katonadalversennyé, illetve a Himnusz és a Szózat összes versszakát megtanulják a gyerekek. A versenyre vendégül hívják majd a Honvéd Zenekart is, és ellátogat Zalavárra Berecz András mesemondó és népdalénekes is. Berta Tibor elárulja azt is, hogy a programokhoz a katolikus tábori püspökség anyagi támogatása is kell, hiszen alapelvük, hogy a szülőktől ne kérjenek sok pénzt a gyermekek nyaraltatásáért. Az egyhetes tábor gyermekenként 16 ezer forintjába kerül a szülőknek, így azok a katonák is el tudják küldeni ide a csemetéiket, akiknek nem futja többre a havi 100-150 ezer forintos bruttó fizetésükből. A honvédség logisztikai ezredének sátrai, berendezései, autóbusza, és kisbusza nélkül pedig semmire sem mennének. Annál szebb élmény azonban nincs, amikor a szegényebb és a tehetősebb szülők gyermekei egy izgalmas hajnali túrán a Kányavári-sziget csendjében együtt csodálják a felkelő napot.
Holnap jön az igazi tél!