Tájromboló az új Balaton-törvény?

Beláthatatlan környezetvédelmi következményekkel járhat a Balaton-törvény módosítása – állítja több ismert civil szervezet véleményét megfogalmazva Schiffer András. Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke szerint ugyanakkor továbbra is korlátozzák a tóparti fejlesztéseket, és a befektetőknek sem érdeke, hogy túlépítsék a partot.

Schiffer Andrástól, a Védegylet jogászától megtudtuk, a környezetvédő szervezetek, köztük a Védegylettel, a Magyar Természetvédők Szövetségével és a Független Ökológiai Központ Alapítvánnyal, több pontját is aggályosnak tartják a Balaton környékére vonatkozó területrendezési tervmódosításnak.
A zöldek szerint botrányos például, hogy az eddigi tízszázalékos településnövekedési korlátot eltörölték, hiszen eddig is elfogadhatatlan méreteket öltöttek a tóparti falvakban a tájromboló építkezések. Korábban megszabták azt is, hogy egy volt kempingben mekkora zöld területet kötelező megtartani az új tulajdonosnak, a mai szabályok szerint azonban egy ilyen ingatlant a befektető akár dugig beépíthet szállodákkal vagy lakóparkokkal. Rendezetlen a parti sétányok helyzete is, hiszen azt a minimum értéket is eltörölték, amit ilyen célra kell a tópartból megtartani. A korábbi jogszabályok szerint ráadásul ezt át kellene adni az önkormányzatoknak, de egy szálloda építése esetén ezt maga az állam sem tette meg, ezért nem várható más a magántulajdonosoktól sem.
Egyszerűsítették annak a lehetőségét is, hogy az úgynevezett 4. vagy 5. kategóriás nádasokban kotrásokat kezdhessenek a vállalkozók, ehhez ugyanis az új jogszabályok alapján a helyi jegyzők engedélye is elég – mutatott rá Schiffer András, aki szerint ezek a lépések egyedül az ingatlanbefektető cégeknek az érdekeit szolgálják. Hosszú távon ugyanis a kiemelt üdülési körzetek vagy idegenforgalmi zónák „lakói” is pórul járnak, ha leromlik a Balaton ökológiai állapota.
Rosta Sándor, a tópart környéki cégeket, civileket tömörítő Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke ellenben úgy fogalmazott lapunknak: bár a Balaton-törvény módosítása bizonyos pontokon enyhítette a szigorú építési szabályokat a befektetők számára, de az a fontos megszorítás továbbra is szerepel a törvényben, hogy a természeti értékeket, elsősorban a vizet és a tópart környezetét, óvni-védeni kell. Hangsúlyozta: az új szabályozás átmenetileg enyhíti az építkezések feltételeit a vízparttól távolabbi részeken, de az nem igaz, hogy egy-egy kemping vagy nagyobb ingatlan korlátlanul beépíthető, hiszen az adott település területrendezési terve annak gátat szab. Rosta Sándor emlékeztetett, a Balaton-törvény korábbi módosítása emelte 8-ról 15 százalékra a kempingek beépíthetőségének mértékét. A civil szervezet elnöke hozzátette: a befektetőnek sem érdeke, hogy túlépítse a tulajdonában lévő területet. A Balaton-törvény módosítását 341 szavazattal, ötpárti egyetértéssel fogadta el a hónap elején a parlament.