A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon a parlagfű mintegy ötmillió hektárnyi területen található meg, és 700 ezer hektár különösen fertőzöttnek számít. A hatályban lévő 2000. évi XXXV. törvény szerint „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű-virágbimbó kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani”. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a tulajdonos elmulasztotta az irtást, a jegyző vagy a mezőgazdasági szakszolgálati hivatal az általuk szerződésben álló vállalkozókkal elvégzi azt a tulajdonos helyett, a költségeket azonban utóbbinak kell állnia. A tulajdonos ezenkívül bírságra is számíthat, amelynek mértéke húszezer forinttól ötmillió forintig terjedhet. – A parlagfűirtással kapcsolatban a legnagyobb probléma a végrehajtással van – mondja Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) elnöke. Hozzátette: egy-egy felelőtlen tulajdonos több százezer, esetenként millió ember életét veszélyezteti, ezért a PME évek óta küzd más civil szervezetekkel és a hatóságokkal karöltve a parlagfű ellen, egyesületük (is) várja a lakossági bejelentéseket. A fertőzött területek fölkutatása a földhivatalok hatáskörébe tartozik, s a tulajdonos nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a földjén növekvő gyomról. – Olyan nincs, hogy nem tud a tulajdonos a parlagfűről, mert a földet, kertet ápolni kell mindenkinek – mondta lapunknak Kissné Kulybus Gizella, Aszód jegyzője. Kifejtette: az sem lehet hivatkozási alap, ha valaki arra hivatkozik, hogy nem ismeri fel a parlagfüvet, mert mindenféle gyomnövényt ki kell irtani, illetve annak elmaradása esetén ugyancsak büntetésre számíthat a kert- vagy földtulajdonos.
A parlagfű néhány évtizede jelent meg tömegesen Magyarországon. A növény nemcsak agresszív terjedésével, hanem légúti betegségeket okozó pollenjeivel került az érdeklődés középpontjába. A parlagfű szárazságtűrő gyomnövény, és azonnal megjelenik ott, ahol nem gondozzák, művelik a kertet, földet. Júliustól októberig folyamatosan virágzik, és szórja a levegőbe pollenjeit. A zöldtárca becslése szerint 2,5 millióan szenvednek allergiás megbetegedésektől, s a lakosság 2-3 százaléka a parlagfűre allergiás. A növény pollenje a szembe kerülve allergiás, viszkető kötőhártya-gyulladást, az orrban szénanáthát okoz, a garatban kaparó érzést kelt.
A városlakók fokozottabban szenvednek a parlagfűtől, mert a gépjármű-közlekedésből és az ipari tevékenységből származó légszenynyező anyagok rátapadnak a pollenek felületére, s mivel a koromból később kátrány képződik, ez elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes. Az allergia drága gyógyszerekkel tompítható. A parlagfű a betegségek mellett gazdasági károkat is okoz, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a földeken élősködő gyom 10-20 százalékos termeléskiesést is eredményezhet. Ezért is létkérdés a parlagfű irtása; a kaszálás, sarlózás is megfelelő, de ez kedvez a kisebb gyomok elszaporodásának, ezért a gyomlálás a legjobb módszer.
origo.hu
Továbbra is kedvezőbbek az üzemanyagárak a környező országok átlagánál
