Átláthatóságot kér az unió a kormánytól

A magyar kormány nem követte az unió szabályait, amikor nem határozta meg a kinevezett 33 „fejlesztési mentor” pontos feladat- és jogkörét – állítja De Blasio Antonio európai parlamenti képviselő, akinek vélekedését igazolta Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos válasza is, aki szerint a hatáskörök kialakításának egyértelműnek és átláthatónak kell lennie.

De Blasio Antonio fideszes néppárti uniós képviselő 2008. május 16-án írásbeli kérdéssel fordult a regionális politikáért felelős biztoshoz a magyar kabinet által kinevezett, úgynevezett fejlesztési mentorok összeférhetetlenségét illetően. Rákérdezett arra is, hogy az Európai Bizottság elfogadhatónak tartja-e, hogy a politikai érdekek közvetlen módon jelenjenek meg az uniós források elosztásakor. Danuta Hübner válaszában kiemelte, a tagállamoknak joguk van saját hatáskörükben megszervezni a nemzeti közigazgatási rendszerüket, továbbá, hogy kijelöljék a hatásköröket a projektek előkészítésében és végrehajtásában. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hatáskörök kialakításának egyértelműnek és átláthatónak kell lennie.
De Blasio Antonio viszont úgy látja, Magyarországon ez az egyértelmű és lehatárolt hatáskörmegosztás teljes mértékben hiányzik. A néppárti képviselő kiemelte, a sokszor emlegetett 8000 milliárd forintot a kormány nem a köz pénzeként, hanem saját tőkéjeként kezeli: az uniós források csaknem negyedéről, 1651 milliárd forintról saját hatáskörében dönt a „kiemelt projektek” rendszerén keresztül.
– A magyar fejlesztéspolitika fő problémája az, hogy nincs megfelelő törvényi háttere, egy kisebbségi kormány rendeleteként működik – világított rá az európai parlamenti képviselő, aki aggodalmának adott hangot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működéséről készült állami számvevőszéki (ÁSZ) jelentés megállapításaival kapcsolatban, amelyek kísértetiesen egybecsengenek a szabályozás hiányosságára rámutató bizottsági válasszal. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy 2007-től erőteljes centralizálás ment végbe a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben.
Megállapítja, minden szervezeti egységet az elnök alá rendeltek, így az ő kezében összpontosul az irányítási, felelősségi, felügyeleti (ellenőrzési) és közigazgatási hatáskör, s ezt még tetézi az is, hogy mind a Nemzeti Fejlesztési Tanács, mind pedig a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület élén a miniszterelnök áll.
De Blasio Antonio ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a belső ellenőrzés sem működik. A néppárti képviselő hozzátette: az uniós források felhasználásának ellenőrzésére nincs kapacitás, ezért azt egy külső szervezet végzi. Az említett ÁSZ-jelentés egyébként megállapította azt is, hogy a közbeszerzési eljárás sok esetben nem felel meg az uniós alapelveknek, ezért fennáll a kockázata annak, hogy a jogszerűen kifizetett támogatást Magyarországnak később az ellenőrzések következtében vissza kell fizetnie az Európai Uniónak.