Cséfalvay: Nem látni a mai fejlesztéseket

Megkértük Cséfalvay Zoltánt, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem gazdaságföldrajz- professzorát, hogy hasonlítsa össze a Széchenyi-tervet és az elmúlt hat év központi fejlesztéseit. A közgazdász elmondta, alapvető különbség, hogy mások a források nagyságrendjei. – A Széchenyi-terv forrása évente 300 milliárd forint volt, ehhez képest az utóbbi években 600–800 milliárd forint érkezik az Európai Unióból – fogalmazott Cséfalvay, hozzátéve, ebben rejlik egy másik különbség is, hiszen az Orbán-kormány idején teljes egészében magyar költségvetési pénzekből folytak a fejlesztések, míg manapság külső forrásokra támaszkodva fejlesztenek.
További lényeges különbség, hogy a Széchenyi-tervnél a támogatások intenzitása átlagosan 50 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a pályázó és az állam nagyságrendileg egyenlő részt vállalt egy-egy beruházás finanszírozásában, amely igen nagy kockázatvállalás a fejlesztő részéről. Minden akkori fejlesztés komoly saját forrást igényelt.
– Az uniós források esetében a támogatások intenzitása felmehet akár 85 százalékra – mutatott rá a professzor, aki szerint ez korrupcióra lendít, már-már felhívás keringőre. – A korrupció ebbe a rendszerbe bele van építve – tette hozzá.
Ami a hatékonyságot illeti, a közgazdász szerint a Széchényi-terv egyik alapfilozófiája az volt, hogy az állam néhány ponton segített, olyan pontokon, amelynek fejlesztése további beruházásokat ösztönzött. Példaként említette a gyógyturizmust, ahová 50 milliárd forint ment, s ennek láthatjuk az eredményét. Úgy véli, az akkor elindult fejlesztések tartják fent a hazai turizmust. – Ezzel szemben a mostani fejlesztésekkel az a probléma, hogy nem igazán azokat a célokat követi, amelyek egy felzárkózó országnak fontosak, hanem nagyon erősen ragaszkodik az uniós irányelvekhez, amelyeket nem nekünk találtak ki – jegyezte meg Cséfalvay Zoltán. – Elég csak arra gondolni, hogy az uniós pályázatok esetében az jár a legjobban, aki mozgáskorlátozott, roma hölgyet alkalmaz, mert akkor minden uniós elvárás teljesül. Túl sok pénzt fordítunk humán erőforrás-fejlesztésre, hatás nélküli átképzésekre – tette hozzá. Szerinte az évi 600–800 milliárd forint uniós pénz nem látszik, nincs hozadéka.