Interpellálni készül a parlamentben Arnóth Sándor, Püspökladány fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő egy püspökladányi külterületi ingatlan ügyében. A földhivatali bejegyzés alapján a helyi jurtatábor területe évtizedek óta folyamatosan a magyar állam tulajdonában van, miközben más dokumentumok tanúsága szerint az ingatlan nemrég gazdát cserélt egy közalapítvány és egy önkormányzat között.
Az ügy története csaknem 50 évvel korábbra nyúlik vissza, amikor a ma 0861/5 helyrajzi számú püspökladányi külterületi ingatlant a magyar állam szerezte meg. A terület később, a rendszerváltás idején az Erdészeti Tudományos Intézet (Erti) kezelésébe került, az állami tulajdonra vonatkozó kezelői jog 1990. április 18. óta áll fenn a szóban forgó, meglehetősen értékes ingatlanon.
Közel három évvel később indult a terület kálváriája, 1993. január 6-án ugyanis a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (NGYIA), a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) jogelődje és az Erti egy megállapodást írt alá a terület használati jogának átengedéséről. Ennek értelmében az alapítvány akkor lehetett volna jogosult 25 évig az ingatlan használatára, ha a megállapodást a Magyar Köztársaság kormánya – mint tulajdonos – is jóváhagyja. Arnóth Sándor szerint azonban ez soha nem történt meg, és arra sem adta áldását a kormány, hogy az alapítvány még abban az évben bérbe adta a terület egy részét az Álomzúg Bt.-nek. Az ingatlan másik részén egyébként az NGYIA ifjúsági tábort álmodott meg, annak megépítésére a püspökladányi önkormányzat 1993. március 30-án adott ki építési engedélyt. A következő évben pedig a hivatal a kész táborra a végleges fennmaradási engedélyt is megadta.
Az ügy azonban ekkor már tilosban járt, és erre az Erti főigazgatója is rájött. Führer Ernő egy 1993. június 17-én keltezett, az NGYIA és az Erti Tiszántúli Kísérleti Állomása igazgatója által aláírt együttműködési megállapodás miatt július 22-én levélben fordult beosztottjához. Az országos főigazgató arról tájékoztatta Kapusi Imrét, hogy a január 6-i szerződés nem hatályos, mert a kormány nem hagyta jóvá, és így emiatt a június 17-i együttműködési megállapodás is semmis. Führer Ernő felhívta továbbá Kapusi Imre figyelmét arra is, hogy az ügyben aláírási joga csak neki van, és megkérdezte, hogy az állomásigazgató milyen engedély birtokában írta alá a dokumentumot. Az Erti országos vezetője tájékoztatást kért a jogalap nélkül megkezdett beruházás (ifjúsági tábor – a szerk.) akkori állásáról és az intézetet érintő addigi költségkihatásról is. Úgy tudjuk, az ügy miatt később Führer Ernő menesztette is Kapusi Imrét. Mindez persze nem akadályozta meg a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt abban, hogy a tábort – állami tulajdonú földön, a kormány hozzájárulása nélkül – beindítsa és működtesse.
A következő, még ennél is váratlanabb fordulatra mintegy 15 évet kellett várni. A kormány még 2006 nyarán döntött az akkor már közalapítvány megszüntetéséről (az NGYIK 1995-ben jött létre az 1990-ben alapított NGYIA jogutódjaként). A jogutód nélkül megszűnő Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriuma pedig 2008. április 16-án úgy döntött, hogy „a tulajdonában lévő Hortobágyon található jurtatábor tulajdonjogáról Hajdúdorog önkormányzatának javára ingyenesen lemond”. Erről Csige Tamás (MSZP), a város polgármestere helyi testületi ülésen be is számolt a hajdúdorogi képviselőknek. Arnóth Sándor szerint azonban az ügylet több kérdést is felvet. Nem érti, hogy miként lehet egy ingatlan tulajdonjogáról ingyenesen lemondani, ha az a földhivatali nyilvántartás szerint a magyar állam tulajdona, és annak kezelője az Erdészeti Tudományos Intézet. Felteszi a kérdést, hogyan lehet a végelszámolási vagyon része egy olyan ingatlan, amely a közhiteles nyilvántartás szerint nem a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány tulajdonában áll? A fideszes politikus ugyanakkor rámutat arra a meglehetősen érdekes körülményre is, hogy Csige Tamás, Hajdúdorog balliberális településvezetője – a Fővárosi Bíróság nyilvántartása szerint – az NGYIK kuratóriumának tagja, amely döntött a tulajdonában egyébként nem levő ingatlan ingyenes átadásáról.
Az ügylet miatt 2008. májusban Arnóth Sándor levéllel fordult a megszűnőben levő NGYIK elnökéhez, hogy megtudja Kutassy Györgytől, miért Hajdúdorog, és miért nem a területileg illetékes Püspökladány kapta meg a tábort. Kutassy arról tájékoztatta a fideszes politikust, „(…) Hajdúdorog önkormányzata jelezte, hogy közérdekű céllal továbbhasznosítaná a tábort”. – A közalapítvány örömmel vette, hogy a tábort hasznosítják, és nem üresen áll, így határozatot hozott annak átadásáról – tette hozzá Kutassy.
Alighogy Hajdúdorog „megszerezte” a tábort, egy helyi egyesület máris bejelentkezett annak üzemeltetésére. – Örömmel értesültem arról, hogy a Püspökladányban található jurtatábor Hajdúdorog önkormányzat tulajdonába került. Azzal a kéréssel fordulok polgármester úrhoz és a tisztelt testülethez, hogy a tábor üzemeltetési jogát a püspökladányi kistérségben tevékenykedő, az Összefogás a Sárréti Kistérségért Egyesületnek engedje át a mellékelt együttműködési megállapodás (tervezet) alapján. A sikeres együttműködés jegyében, pozitív válaszát várva – szignálta a levelet Bangóné Borbély Ildikó elnök. Az egyesület 500 ezer forint (plusz áfa) bérleti díjat ajánlott a tábor üzemeltetéséért. A szervezet elnökéről több dolgot érdemes tudni. Egyrészt aktívan koordinálja a Leader+ vidékfejlesztési programot, amelyet az országban szinte kivétel nélkül kormányhoz közel álló személyek vagy szervezetek végeznek. Másrészt Bangóné Borbély Ildikó az MSZP tagja, a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazáson a szocialisták plakátarca volt, a 2006-os önkormányzati választáson pedig a párt színeiben indult Hajdú-Bihar megyében a 10 ezer és az alatti lakosú települések választókerületi listáján, ám a 11. helyről nem jutott be a megye közgyűlésébe. Ugyanezen a listán Csontos János, aki 1994-ben az NGYIA kelet-magyarországi képviselője, a 41. volt. Az egyesület jó kapcsolatait bizonyítja továbbá, hogy a szervezet nyerte el a püspökladányi vidékfejlesztési iroda működését is. Az összefüggéseket látva talán nem véletlen, hogy az állam földjét Hajdúdorog kapta meg az NGYIK-től, és hogy a tábor üzemeltetésére éppen az Összefogás a Sárréti Kistérségért Egyesület jelentkezett.
Valami azonban közbejöhetett, mert megkeresésünkre Bangóné Borbély Ildikó azt közölte, nem ők üzemeltetik a tábort, nincsenek benne. Kérdésünkre, hogy miként lehetséges ez, hiszen az egyesület nevében tavasszal ajánlatot tett a tábor üzemeltetésére, azt válaszolta: „az tavasszal volt, most meg ősz van, kiszálltunk a történetből”. Megkérdeztük, tudnak-e arról, hogy mi lett a tábor sorsa, ám erre Bangóné Borbély Ildikó egyértelmű nemmel válaszolt.
Csige Tamás vélhetően minden részletre kiterjedően be tudott volna számolni a tábor sorsáról, ám őt hiába kerestük hivatalában, lapzártáig nem értük utol.
Annyit azonban a város internetes oldaláról megtudtunk, hogy a július 15-i, nyári testületi ülésen Kranyik László (Polgári Összefogás Fidesz) azután érdeklődött, hogy hová lett a jurtatábor. A városatya akkor azt a választ kapta, a jurtatábor a helyén van, a tulajdonjog bejegyzése is folyamatban van.
Megkerestük az üggyel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumot, Pichler Ferenc sajtófőnök Száraz Gáborhoz, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szóvivőjéhez irányított minket, mondván, az állami tulajdon esetében a vagyonkezelői jogokat az MNV Zrt. gyakorolja. Száraz Gábor válaszában elmondta, a terület tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója az MNV Zrt., a terület vagyonkezelője érvényes szerződés alapján az Erti. – Információink szerint az Erti nem kíván a tulajdonjogról lemondani. Mivel a jogi helyzet ez, az alapítvány nem mondhatott le a tulajdonjogról, mert azzal nem rendelkezett, és nem is rendelkezik az ingatlan tekintetében – jelentette ki Száraz Gábor. Hozzátette: az MNV Zrt. és az Erti fel fogja venni a kapcsolatot Hajdúdorog és Püspökladány önkormányzatával, hogy tisztázzák a jogviszonyokat. Megjegyezte, a jurtatábor jövőbeni használatát illetően az Erti mint vagyonkezelő dönthet majd. Arra a kérdésre, hogy az NGYIA és annak jogutódja, az NGYIK rendelkezett-e valaha a területre használati joggal, annyit mondott, a „vizsgálat” során ezt még nem tudták tisztázni.
origo.hu
Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Magyar Péteréket
