Egy háború utáni újjáépítés képei. Ez jut eszembe, amikor megérkezem a Nógrád megyei Ipolytarnócra. A falu – a politika áldozataként – harmadik éve nem nyer pénzt a Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása címen futó pályázaton, s úgy tűnik, az ég sem kegyelmez a településnek. Megtépázott, fóliával ideiglenesen befedett tetők, kidőlt kerítések, törmeléket utcán lapátoló emberek – pillanatképek az idén kétszeresen is viharvert Ipolytarnócról. Három a magyar igazság – tartja a közmondás: tavaly nyáron is ítéletidő tombolt a Nógrád megyei faluban.
– Még nem tudom, miért, de az Isten nagyon büntet minket – ezzel fogad Szabó Tibor, a falu polgármestere.
Tavaly augusztus 23-án éjszaka pusztító erejű szélvihar csapott le Ipolytarnócra. A település internetes oldalán annak idején azt írták: amit a vihar maga után hagyott, arra emberemlékezet óta nem volt példa. Pedig akkor „csak” 14 családi ház tetőszerkezete ment tönkre.
A helyiek most már abban bíznak, a három csapás után nem jön a ráadás, annál is inkább, mert egyelőre még az elmúlt másfél hónap pusztításait sem heverték ki. A jégeső csaknem kétszáz házat rongált meg Ipolytarnócon július 7-én. Megsérült a templom, a polgármesteri hivatal és a művelődési ház is. Szabó Tibor úgy emlékszik vissza, hogy a golflabdányi nagyságú jégdarabok 15 percen keresztül potyogtak, a megrongált háztetők úgy néztek ki, mintha „géppuskából lyuggatták” volna őket. Napokkal a vihar után elkészült a kárfelmérés is: 194 magánház, öt önkormányzati ingatlan, több szolgáltató- és kereskedelmi egység, valamint a helyi templom sérült meg. A kár nagysága meghaladta a 30 millió forintot, csak a magánházak helyreállítása több mint 26 millió forintot emészt majd fel.
– Az önkormányzat sem úszta meg a pusztítást, a legsúlyosabb kár a művelődési házunkat érte. Az épület tetőszerkezete annyira megrongálódott, hogy gyakorlatilag ki kell majd cserélni. Arról nem is beszélve, hogy a jégeső után érkező esőzések a mennyezetet és a falakat is eláztatták. Mivel az önkormányzatnak nem volt pénze még műanyag fóliára sem, az épület gyakorlatilag védtelen volt az égi „áldás” ellen – mondja Szabó Tibor, hozzátéve, hogy a művelődési ház mellett megrongálódott az orvosi rendelő és az óvoda is.
Kevés kivételtől eltekintve segítség nem nagyon érkezett a településre. – A Magyar Vöröskereszt három károsult családot összesen 500 ezer forinttal támogatott, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat pedig több ízben fóliát vásárolt nekünk. Emellett magánszemélyektől is érkeztek felajánlások, van, aki bontott cserepet adott, mások egyéb építőanyagokkal segítették az újjáépítést – sorolja a polgármester.
– Néhány héttel a pusztító erejű jégeső után a károk nagy részét sikerült helyreállítani. Csakhogy ekkor jött az újabb csapás – panaszolja Szabó Tibor. Alig hat héttel a jégverés után, múlt vasárnap tornádó csapott le a településre. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a szélvihar ezúttal nem a teljes települést, hanem „csak” 22 házat és a katolikus templomot rongálta meg, illetve, hogy a tornádó alja csak a település határában ért le a földre. Ha a falu központjában is megteszi, akkor óriási pusztítást vihetett volna véghez, és nem kizárt, hogy a tornádó emberéletet követelt volna. – A csapás időpontjában nem voltam a településen, de a helyiek azonnal értesítettek, én pedig nyomban hazajöttem. Velem egy időben érkeztek meg a katasztrófavédelem és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató munkatársai. A tornádó leírhatatlan pusztítást végzett, és olyan házakat tépázott meg, amelyeket korábban már a jégeső is megrongált – fakad ki a falu első embere.
Éppen felkerekedünk, hogy a károkat és az újjáépítési munkálatokat megnézzük a polgármesterrel, amikor egy fiatal pár lép a hivatalba. Arról érdeklődnek, hogy az önkormányzat mennyi pénzzel tudná támogatni őket, mert óriási szükségük lenne a segítségre. Szabó Tibor azonban szomorúan széttárja a kezeit, egy fillért sem tudnak adni, még a falu művelődési házára sincs pénz.
A polgármester elkeseredett, mert a július 7-i jégverés óta eltelt hetekben egyetlen kormányzati politikus vagy minisztériumi alkalmazott sem kereste meg. – Nemhogy pénzt nem adtak, de még egy kósza, érdeklődő telefonhívás sem érkezett Ipolytarnócra – árulja el Szabó Tibor.
A fiatal pár leszegett fejjel veszi tudomásul, hogy az önkormányzat – állami szerepvállalás híján – nem tud segíteni. A fiatalasszony, Bódi Gabriella azt mondja, a jégverésnél nem volt biztosításuk, éppen akkor készültek kötni, amikor a tornádó megérkezett. – A júliusi károkat már helyreállítottuk, mire megérkezett a tornádó. A szélvihar tönkretette az összes épületünk tetejét, a falakat néhol ledöntötte. Semmilyen segítségünk nincs, egyelőre fogalmunk sincs, hogy leszünk úrrá a gondokon. Körülbelül egymillió forintos kár ért minket, de az állam ilyenkor nem tesz semmit, egy fillért sem ad, pedig úgy érzem, a kormánynak segíteni kellene a bajbajutottakon. Nem tudom, hogy hol vannak – ecseteli szomorúan a helyzetet Bódi Gabriella.
A tornádó sújtotta utcában közben gőzerővel tart a romeltakarítás, több háznál is a törmelékeket rakodták fel pótkocsikra, a munkálatokban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is részt vesznek. Az egyik károsult, aki már szinte teljes egészében helyreállította nagymamája házát, amire egy diófát döntött a vihar, szintén arra panaszkodik, hogy sehonnan sem kaptak támogatást, csak néhány helybeli segített a romeltakarításban. A pusztító viharra Juhász Róbert úgy emlékszik: „A mezőn dolgozók közül többen látták, hogy a réten leért a tornádó tölcsér alja. Ott felkapott egy 3-400 kilogrammos szalmabálát, amelyet távolabb szórt szét. Szerencse, hogy a falu közepén nem ért le a tölcsér, mert ha megteszi, akkor visz mindent. Így is palák és cserepek repkedtek a levegőben, akad olyan család, amelyik vasárnap óta nem találja a kiteregetett ruháit, mások meg a szellőzni kirakott szőnyegüket keresik.”
A polgármester már csak egy dologban bízik. Levelet írt az Önkormányzati Minisztériumba, hogy segítsenek a településen és a lakókon, mert önerőből nem tudnak kilábalni a katasztrofális helyzetből. Mint megjegyezte, nem hiszi, hogy a tárca nem nyújt segédkezet a bajbajutottaknak.
Megkerestük a minisztériumot, hogy megtudjuk, mekkora összegre számíthat Ipolytarnóc, és hogy a pénz mikorra érkezhet meg a településre, de a tárca illetékesei tegnap lapzártánkig nem adtak tájékoztatás a segítségnyújtás részleteiről.
origo.hu
Tüntetők várták Balatonalmádiban Magyar Pétert, aki a testőreiről és a külföldi támogatásról is hazudozott - videó
