Az országos közfelháborodás és az éves szinten okozott tízmilliárd forintos kár ellenére a színesfém-kereskedelem legális és illegális formája egyaránt virágzik, s mivel e tevékenység nem engedélyköteles, sőt még telephelyhez sem kötött, bárki szabadon próbálkozhat vele.
Ahhoz, hogy valaki színesfém-kereskedő legyen, nem szükségeltetik büntetlen előélet. Jogi szempontból nincs abban sem helytelenítendő, hogy az adócsalásért és okirat-hamisításért három és fél évre elítélt Kabai Károly korábbi részleges tulajdonában álló – jelenleg mások mellett a lánya által tulajdonolt – Nyíruncia Kft. telephelyei ma is háborítatlanul üzemelnek. A cég nyírbogáti és nyírbátori telephelye egyaránt működik, előbbi a város jólétről tanúskodó negyedében, utóbbi viszont a romák lakta külvárosi részen található. Érdeklődésünkre egy, a szomszédos bolt előtt söröző roma férfi azt mondja, a nyírbátori telepen nem lehet venni semmit, ott csak hulladékfelvásárlás folyik. A nyírbogáti telephelyen viszont telefonon úgy tájékoztatnak, ők semmit nem vesznek és nem is adnak el, náluk csak fémfeldolgozás van.
A nyírbogáti telepre szeretnénk bejutni, nevéért cserébe be is mutatkoznánk a fényképezőgépünk tartalmát követelő hölgynek, ám ő orrunkra húzza az ajtót, és távozásra szólít fel bennünket. Az eljárás nem udvarias, de nem sértődünk meg, inkább azon tűnődünk, vajon miért kell egy nyilvános kereskedelmi tevékenységet ilyen vehemensen védeni a nyilvánosságtól.
Kondorosi Ferenc, a hamisítás elleni kormánystratégiát gondozó kormánybiztos a színesfém-kereskedelem szabályozásában tervezett jogszabály-módosításokról lapunknak úgy nyilatkozott, a kormány elkötelezett az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó bűntettek felszámolásában. Folyamatosan dolgoznak a színesfémlopás és illegális kereskedelem elleni törvényjavaslaton, ami ugyan nem szerepel a parlament fél éves jogalkotási menetrendjében, ám kidolgozása jelenleg is tart, s bármikor a Tisztelt Ház elé kerülhet. Emlékeztetett, hogy a szeptember 10-i kormányülésen elfogadták a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló javaslatot, amely egyebek mellett szigorúbb büntetést tartalmaz a közérdekű üzem megzavarásában – például csatornaszem- vagy jelzőtáblalopásban – bűnösnek ítélt elkövetőkkel szemben is.
Amint az a sajtóban többször is megjelent, a tulajdonképpen már tavasz óta szóban forgó szigorítások, ha életbe lépnének, engedélyhez és telephelyhez kötnék a színesfém-kereskedelmet, a kereskedőnek szigorú nyilvántartási kötelezettséget írnának elő, dokumentálni kell, hogy mit mikor kitől vásárolt meg, a büntető törvénykönyvben pedig szigorítanák a tipikusan a színesfémtolvajok tevékenységéhez köthető cselekmények büntetési tételeit, így a telefonvezetékek, vasúti sorompót működtető akkumulátorok, rézvezetékek eltulajdonítását.
A kormánybiztos által lapunknak írásban megküldött tájékoztatásban az illegális színesfém-kereskedőként tevékenykedők büntetési tétele, illetve olyan módosítás, amelynek segítségével az orgazdaság ténye a jelenleginél egyszerűbben bizonyítható lenne, nem szerepel. Ugyancsak nincs a javasolt módosítások között olyan, amely megkönnyítené a fiktív számlákkal operálók kézre kerítését, akik az illegális színesfém-kereskedelemben ugyancsak jellemző módon okirat-hamisítással tüntetik el a tevékenység nyomán keletkező adóhiányt.
– A büntető törvénykönyv ma is szigorúan szankcionálja a fémtolvajok bűntetteit, hiszen az ide sorolható lopások, rongálások, közlekedésbiztonságot veszélyeztető tolvajlások kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztést, illetve pénzbírságot vonnak maguk után. Nem kevésbé szigorú az orgazdák büntetése sem, hiszen szélsőséges esetben akár tíz év börtönbüntetést is ki lehet rájuk szabni, és szigorúan szankcionálja az érvényben lévő Btk. az okirat-hamisítást is
– tájékoztatott Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla büntetőkollégiumának elnöke. A bökkenő csak az, hogy a mégoly szigorú büntetés visszatartó ereje is csekély azzal a nincstelen ember számára igencsak kecsegtető lehetőséggel szemben, hogy az eltulajdonított fémtárgyakat azonnal és felesleges kérdések nélkül el lehet adni a fémgyűjtőknek, fémkereskedőknek. Az árából pedig pálinkát, kenyeret, cigarettát tud venni a tipikus esetben soktagú családját segélyből és fémlopásból eltartó roma kisebbséghez tartozó személy. Nem ritka, hogy a fémtolvajt megfogják a rendőrök, s ha még nem volt büntetve, felfüggesztett börtönbüntetést kap, és azonnal ott folytatja, ahol abba sem hagyta, ha pedig visszaeső, letölti az egy-másfél éves büntetését, majd ugyanannál a fémfelvásárlónál jelentkezik „munkára”, akinek korábban is szállított. A hivatalosan illegális fémkereskedelemnek nevezett üzlet ugyanis jellemzően úgy működik, hogy a tolvajok megrendelésre viszik el a bronzból, rézből, alumíniumból készült drótokat, szobrokat, közlekedési jelzőtáblákat, vagyis az árunak már az eltulajdonítás előtt biztos piaca van. S mivel a tolvajok a kereskedőből élnek, eszük ágában sincs rájuk vallani – mutatott rá Jónáné Pocsai Edit, a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség szóvivője. (Lapunk tudósítója jelen volt azon a júniusi nyíregyházi bírósági tárgyaláson, ahol a nagykállói Rákóczi-szobor eltulajdonítói azt vallották, hogy Nyírbátorban egy külvárosi utcában adták el egy utcán éppen arra jövő ismeretlen személynek a szétvágott szobor egy részét. A szoborért néhány tízezer forintot kaptak, csakúgy, mint az ugyancsak e három elkövető által ellopott Vécsey-szoborért. A két szoborlopás által okozott kár megközelítette a hatmillió forintot.)
– Azért nehéz az orgazdaság bizonyítása a színesfém esetében, mert vagy tetten kell érni a tolvajt, amint a lopott árut eladja az orgazdának, vagy azt kell bizonyítani, hogy a fémkereskedő tisztában van azzal, hogy a tárgy csak lopott lehet. Ez pedig, különösen, ha mire a hatóság vizsgálódni kezd, az eredeti tárgyat már rég beolvasztották, szinte lehetetlen
– vélekedik Balla Lajos.
Az ország keleti megyéiben, ahol a cigányság a lakosság jelentős arányát képviseli, az országos átlagnál magasabb a fémtolvajlási esetek száma. Debrecenben tavaly ősszel a Nagytemplom fém ereszcsatornáit lopták el, több mint egymillió forint kárt okozva a műemlék épületen. Sorra kerültek a Csokonai Színház rézereszei is, Nagykállóban és Nyíregyházán pedig sorozatos szoborlopások borzolták a kedélyeket: utóbbi városban egy köztéri
szökőkút csatornafedele is áldozatul esett a fémtolvajoknak, a fénysorompókat működésképtelenné tevő rongálások pedig az egész Észak-Alföldön mindennaposak. A fémlopások különösen olyan körzetben gyakoriak, ahol felvásárlótelep található, mert a tolvajoknak szállítóeszközként többnyire csak kerékpárra telik. Az utóbbi időben azonban az olyan szakosodott bandák is megjelentek, akik teherautóra rakják az árut, s három településsel odébb szabadulnak meg tőle – vázolta a helyzetet Jónáné Pocsai Edit.
Továbbiak a 13. oldalon
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
