Csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt egy év – négy esztendőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) K. Gyula 1956-os szabadságharcost, aki szeptember 20-án a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Szabadság téri rendezvényén cipőket dobott a szovjet emlékműre. Hiába állította a vádlott, hogy nem a rendőröket, hanem az önkényuralmi jelképet tartalmazó szovjet „szörnyemlékművet” dobálta, a bíróság a rendőr tanúk vallomása alapján úgy ítélte meg, hogy az idős férfi a hivatalos személyekre célzott. A tárgyaláson levetített videofelvételek egyike sem igazolta, hogy bármelyik cipő eltalálta vagy akadályozta volna bármiben az obeliszk köré felsorakoztatott rendőröket. Azonban Liszt Ágota bírónő azt állította: a bűncselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy a lábbelik célba érjenek, elegendő, hogy elterelték a biztosítást végző rendőrök figyelmét. A bíróság elrendelte a vádlott pártfogói felügyeletét, és eltiltotta attól, hogy ötven főnél nagyobb tömegrendezvényeken megjelenjen, pedig a vádlott ötven év emigráció után, 2006-ban éppen az őszödi hazugságbeszéd miatt jött haza tiltakozni a kormány ellen.
A vádlottat védő Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője fellebbezett az ítélet ellen, amely szerinte téves tényálláson és jogi következtetéseken alapul. Kiemelte: K. Gyula semmilyen törvénybe ütközőt nem követett el: a cipők dobása nem minősült erőszaknak, nem akadályozta a rendőröket, akik ráadásul nem jogszerűen jártak el vele. Az ügyvéd kifogásolta, hogy nem értékelték enyhítő körülményként a vádlott ’56-os Széna téri helytállását. Az ügyvéd hozzátette: bízik benne, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság helyreigazítja majd a téves ítéletet, mint ahogy 2006 őszén a PKKB által jogsértő módon elrendelt előzetes letartóztatások kilencven százalékát is hatályon kívül helyezték.
Mutatjuk, mit kell tennie annak a szerencsésnek, aki megnyerte a hatos lottó főnyereményét