Gondok az almával

Egyes feldolgozói vélemények szerint 100-150 ezer tonna alma is kint maradhat a földeken, mert az alacsony felvásárlási árak miatt nem lesz érdemes leszedni a gyümölcsöt a fáról. Ezt a tendenciát igazolja, hogy a nepperek 10 forintért veszik annak a léalmának kilóját, amiért a Magosz 30 forintos átvételi árat szeretett volna kiharcolni a nyári blokádokkal. Lefelé szorítja az árakat az is, hogy miközben sok a termés, és a minősége nem túl jó, az európai piacot még mindig nyomja az az egymillió tonna kínai almasűrítmény, amit jórészt a multinacionális áruházláncok beszállítói hoztak be a kontinens piacára.

Befogadott javaslatok. Befogadta az Európai Unió azokat a javaslatokat, amiket a magyar és a lengyel agrárminiszter közösen terjesztett elő az almatermelők védelme érdekében. A tárcavezetők szeretnék elérni, hogy az unió szerkezetátalakítási, illetve ültetvénykivágási támogatással dobjon mentőövet a bajba jutott lengyel és magyar gazdáknak, függessze fel a kínai sűrítmény kedvezményes vámtételét, illetve szüntesse meg azt a lehetőséget, hogy az alacsony savtartalmú készítményeket citromsavval fel lehessen javítani. A javaslatokról az agrárminiszterek tanácsa a soron következő ülésen tárgyalni fog – tájékoztatott Dékány András, az agrártárca szóvivője.

Az áreséstől félő gazdák 24-48 órás sorban állást is vállalnak a feldolgozók előtt, csak hogy még viszonylag elfogadható áron szabaduljanak a léalmától. Legjobban az Agrana szerződött partnerei járnak, mert a cég egyelőre tartja a kormánnyal kötött megállapodást, és 19 forintot ad az alma kilójáért. Szigeti Zoltán vezérigazgató tájékoztatása szerint a kötéseik jók, vagyis a vállalt felvásárlási ár a sűrítményárban várhatóan megtérül, így az előirányzott 150 ezer tonnás felvásárlást még emelni is tudták: jelenleg 170-180 ezer tonnára, és az is előre látható, hogy november 15-ig mindkét üzemük működni fog. Az ár azonban minden valószínűség szerint esik majd, mert a kormánnyal kötött megállapodás értelmében azt összevetik a lengyel árakkal, amelyek egy eurócenttel alacsonyabbak, így az Agranánál tartósan nyolc eurócentes felvásárlási árral lehet számolni.
Ám az alma az időjárás miatt a szokásosnál két héttel hamarabb érett, a nyári demonstráció következtében viszont a feldolgozási szezon indítása két hetet csúszott. Az idő sürgeti a gazdákat, így több almát szeretnének beszállítani a jelenleg legjobb árat kínáló Agranába, mint amennyit az üzemek napi 1500 tonnás feldolgozókapacitása lehetővé tesz. Hasonló a helyzet a Rauch Hungária Kft. esetében is, ahol Kardos Gábor ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint 15 forintot adnak a léalma kilójáért. Ugyancsak kilométeres sorok kígyóznak a Vajai Zöldséggyümölcs Kft. előtt, ahol viszont Balogh Gyula tulajdonos csak 14 forintot kínál az alapanyag kilójáért.
Filep László, a mátészalkai ESZAT Kft. ügyvezető igazgatója a helyzetről úgy vélekedik: a kisebb feldolgozók képtelenek lesznek felvenni az árversenyt a nagyobbakkal – ezek azok, akik jelenleg 10-12 forintot tudnak adni az almáért –, mert nincsenek tőketartalékaik, s nem tudják vállalni, hogy addig raktározzák a sűrítményt, amíg annak elfogadható ára lesz. (Az almasűrítmény világpiaci ára jelenleg 730–850 euró között mozog, tavaly viszont kétezer dollárért lehetett tonnáját eladni, mert nem volt Európában elegendő termés.) Ennek következménye az lehet, hogy az országosan megtermő mintegy 600-650 ezer tonna almából 100-150 ezer tonnányi a földeken marad, mert nem lesz érdemes betakarítani. A pocsékba menő termés mintegy kétmilliárd forint veszteséget jelenhet az ágazatnak, azon keresztül pedig a nemzetgazdaságnak.
Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövetségi igazgatója úgy látja, hogy a termésbecslések túlzóak, nem lesz annyi alma, mint amennyiről egyes feldolgozók beszélnek. Ezek a politikus szerint azért forognak közszájon, mert a tavalyi drága külföldi almából „bespájzolt” feldolgozók, akik a nyáron nem írták alá a 9 eurócentes felvásárlási árat garantáló megállapodást, a termelőkkel szeretnék megfizettetni a veszteségeiket.
Rácz Imre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gazdakörök elnöke, maga is almatermesztő, szintén nem tart attól, hogy az alma a földeken marad, mert a gazda akkor is betakarítja a termést, ha ráfizet, másképp a társai megszólnák – véli. A megyei Magosz-elnök tájékoztatása szerint a nyári tárgyalásokon felvetett javaslatot, miszerint az agrártárca marketingkampánnyal támogatná, hogy az áruházláncok 30-50 ezer tonna erejéig vegyenek részt a piacot nyomó almafelesleg levezetésében, a hosszú döntési procedúra miatt a termelők nem forszírozták. Megindultak viszont a Magosz és a CBA közötti megállapodáson alapuló szállítások. Ennek keretében a vásárosnaményi gazdák húszkamionnyi almát adtak el a CBA-nak, a balkányi szállítások megindulása pedig erre a hétre ígérték. Félő azonban, hogy ezek a tételek érdemben nem fognak javítani az almatermesztők elkeserítő helyzetén.

Akciót indított a Magosz. Országos akciót indított a mintegy 500 ezer tonnányi idei almatermés értékesítése és az egészséges táplálkozás elősegítése érdekében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, hogy a gyerekek naponta legalább egy almát ehessenek; elsőként hat Pest megyei település csatlakozott a kezdeményezéshez – közölte a szervezet szövetségi igazgatója tegnap sajtótájékoztatón, Budapesten.
Budai Gyula elmondta: a termesztők értékesítési gondokkal küszködnek, mert a külföldi tulajdonú áruházláncok gyakran kétes eredetű importalmával árasztják el a piacot. Ugyanakkor sok óvodában, iskolában az anyagi korlátok nehezítik a gyerekek egészséges étrendjének összeállítását. Ezért a Magosz szervezésében a szabolcsi almatermesztők a hozzájuk forduló önkormányzatok kérésére kedvezményes – kilogrammonkénti 65 forint plusz áfa – áron elszállítják a kijelölt óvodáknak, iskoláknak a napi megrendelt mennyiséget.
Mivel Pest megyében az országos átlagnál több gyerek él, a megyei Fidelitas közreműködésével itt indult meg október 1-jén az akció. Ennek keretében eddig 30 ezer tonna almát rendelt meg a hat önkormányzat – tette hozzá.
Több település önkormányzata és a főváros néhány kerülete is jelezte csatlakozási szándékát. Elsőként a lX. kerület intézkedett: e hét szombatján a Ferencváros két piacán is kedvezményes alma- és burgonyavásárt rendeznek. A szervezők úgy vélik, kormányzati támogatással még sikeresebb lehet az akció, akár 1000 tonna almát is lehetne értékesíteni e kereskedelmi konstrukció keretében, ezért a Magosz felvette a kapcsolatot a politikusokkal. A tervek szerint – ha az almaakció sikeres lesz – a szövetség a kezdeményezést más mezőgazdasági termékekre is kiterjeszti, hogy azok kedvező áron eljussanak a hazai fogyasztókhoz.
A Magosz a kormánytól azt várja, hogy jogi szabályzással határozza meg a kereskedelmi láncok számára a hazai és külföldi áru pontos arányát. E téren ugyanis a hazai beszállítók hátrányt szenvednek, ami veszélyezteti megélhetésüket – közölte Budai Gyula. (MTI)