Szekeres Imre honvédelmi miniszter feltehetőleg hiába ígérte a honvédségi bérek és a missziókban szolgálók díjazásának jövő évi emelését – értesült lapunk. A Pénzügyminisztérium új költségvetési terveiben ugyanis a gazdasági válságra hivatkozva jelentősen módosult a Honvédelmi Minisztérium (HM) költségvetésének hétszázalékos emelésére vonatkozó ígéret. A szaktárcától a korábbi elképzelésekkel szemben közel hétmilliárd forintot vontak el a legújabb megszorítások részeként. A HM büdzséjéből a további tartalékképzési kötelezettség miatt ráadásul a tervezettnél csaknem harmincmilliárd forinttal kevesebbet (323,7 milliárd helyett 291,2 milliárdot) költhetnek el 2009-ben. A NATO védelmi minisztereinek budapesti csúcstalálkozója előtt pedig maga Gyurcsány Ferenc kormányfő ígérte meg, hogy a katonák jövőre több forrásból gazdálkodhatnak. A HM költségvetési forrásainak tervezett emelése azért is indokolt lenne, mert a szaktárca ezerfős létszámemelésre kért hozzájárulást a parlamenttől a honvédség feladatainak ellátásához. Új szerződéses katonák állományba vételére viszont nincs sok esély béremelések nélkül, hiszen az alacsony fizetések miatt most is igen nagy a fluktuáció a hadseregnél.
Információink szerint egyre kevesebben jelentkeznek önként a missziókra, ezért a HM tízszázalékos emelést tervezett a külszolgálatokért járó díjazásban is a megemelt költségvetési forrásokból. Katonák toborzása nélkül gondot jelenthet a nagy magyar sikerként elkönyvelt C–17-es program teljesítése is. Mint ismert, a NATO Pápára telepíti egyik szállítórepülőgép-flottáját, amelyet több tagállam kasszájából üzemeltetnek majd Magyarországon. A bázison, a NATO-előírásoknak megfelelően, a C–17-esek („jávorszarvasok”) fogadásának és kiszolgálásának érdekében teljes körű alkalmasságot kell elérni. Ehhez magyar katonákkal kell megerősíteni a repülőtér őrzés-védelmét, új tűzoltó képességet és egészségügyi központot kell kialakítani, továbbá nekünk kell ellátni a kapcsolódó kiszolgáló, biztosító feladatokat is.
A HM tájékoztatása szerint azonban ez nem oldható meg csupán belső átcsoportosítással. A tárca nehéz helyzetbe kerülhet, ha nem tud 340 főt toborozni a feladathoz, mert a létszámot a szállítórepülőgép-programban részt vevő partnerállamok is igénylik, és megkövetelik a nemzetközi légi közlekedés, valamint a NATO katonai szakmai előírásai is. A létszámgondok ugyanakkor biztonsági kockázatot is jelenthetnek, hiszen a honvédség hét szárazföldi zászlóaljából már most is csak ötöt tudunk teljesen feltölteni, minősített időszakban (rendkívüli állapot, háborús helyzet) ezért haza kell hívnunk a missziós katonáinkat.
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!