Tovább csökkent az alapok vagyona

A múlt hónapban 63 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok vagyona – hangzott el tegnap a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) sajtótájékoztatóján. A csökkentésből a pénzkivonás csupán 11 milliárd forinttal vette ki a részét, az árfolyamveszteség ugyanakkor elérte az 52 milliárd forintot – közölte Szalai Sándor, a szövetség elnöke. Egyelőre nem érezhető szembetűnően, hogy a lakosság a betétgarancia megemelése miatt az alapokból bankbetétekbe tenné át a megtakarításait – közölte.
Az év eleje óta legnagyobb mértékben a pénzpiaci alapok aránya növekedett a teljes állományon belül. Míg a múlt év végén még 31,8 százalék volt, 2008 szeptemberére az arány elérte a 35,4 százalékot. A garantált és származtatott, valamint az ingatlanalapok aránya is jelentősen emelkedett az első három negyedévben. Ugyanakkor a kötvényalapok aránya 10,3-ról 7 százalékra esett.
A befektetési alapok biztosítása kapcsán az elnök elmondta: a betétek és a befektetési jegyek között az az alapvető különbség, hogy míg a betét a bank számára kölcsönadott pénzként fogható fel – így az egy bankcsőd esetén elveszne, ha nem biztosítaná az Országos Betétbiztosítási Alap –, a befektetési jegyekkel egész más a helyzet. Ezek mindvégig az ügyfél tulajdonát képezik, ezért egy esetleges bankcsőd után is hozzáférhetők maradnak.
Persze a befektetési jegyekre is van biztosítás. Ezekért a Befektető-védelmi Alap vállal garanciát hatmillió forintig. Egymillió forintig a teljes összeget visszakapja az ügyfél, míg egymillió és hatmillió forint közötti rész kilencven százalékát biztosítja az alap. A fenti hatmilliós határ egyébként személyenként és bankonként értendő. Tehát ha valakinek tízmilliós megtakarítása van, és ezt öt-öt milliónként helyezi el két különböző pénzintézet alapjaiban, akkor mind a tízmillió forintja zömében biztosítva lesz.
A rendezvényen részt vett Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke is, aki közölte: jelenleg Magyarországon egyetlen bank sincs csőd közeli helyzetben. Az alelnök ismételten hangsúlyozta: a magyar pénzügyi rendszer stabil. A magyar bankok az elmúlt években jövedelmezőbbek voltak, mint nyugati-európai társaik, kitettségeik és eszközeik más jellegűek, mint az európai, amerikai bankrendszernek, így nincsenek náluk „mérgező” értékpapírok.