Pár nap múlva Budapesten rendezik meg a NATO védelmi minisztereinek találkozóját. Mit vár a konferenciától?
– A legfontosabb, hogy meg tudjunk állapodni a NATO jövőjéről. Nagyon fontos, hogy a szövetség hatvanadik évfordulójára készüljön el egy teljesen új stratégia, amely képes alkalmazkodni a XXI. század kihívásaihoz. A NATO tervei szerint a jövőben a tagállamok kollektív védelméhez kell alakítani a nemzeti hadseregek alakulatainak telepíthetőségét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövetség egyes államai képesek legyenek egy konfliktus esetén áttelepülni más tagországokba, de megfelelő szinten be is tudják fogadni más hadseregek egységeit. A Magyar Honvédség is felkészül erre, 2011-re teljesítjük az elvárt telepíthetőségi szintet. Ez a folyamat már elkezdődött, jelenleg közelítünk a negyvenszázalékos telepíthetőséghez, és ezzel ötödikek vagyunk a tagállamok sorában, a missziós részvételünket tekintve pedig dobogósak vagyunk a 11,2 százalékos részvételi arányunkkal. Elfogadásra vár a közös finanszírozás elve is, ami azt jelenti, hogy a NATO műveleteinek költségeit is közösen vállalják a tagállamok.
– A jövő nyáron lejár Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár megbízatása. Kelet-európai vezetője azonban még nem volt a szövetségnek. Hallottunk olyan híreket, hogy informális, szakértői szinten puhatolóztak a magyar vezérkarnál is, gondolkodhatnak-e magyar jelöltben. Önt is megkeresték?
– Engem személyesen nem kerestek meg. Az viszont igaz, hogy a NATO-főtitkár megbízatása lejár, és szövetségi szinten gondolkodnak arról, ki lesz Jaap de Hoop Scheffer utóda, és nyilván nem hivatalosan érdeklődnek is. Erre a posztra mindig valamelyik volt védelmi minisztert vagy miniszterelnököt kérik fel. Amíg azonban nem zajlanak le a választások az Egyesült Államokban, és nem áll fel az új amerikai adminisztráció, amelynek döntő szerepe van a NATO működtetésében, nem várható, hogy ezt a kérdést a napirendjére tűzi a szövetség.
– A NATO védelmi minisztereinek találkozója mindig káoszt okoz a rendező városban, hiszen biztonsági zónákat kell kijelölni, lezárt útvonalakon kell biztosítani a küldöttségek vonulását. Mekkora zűrzavarra számíthatnak budapestiek?
– Bízom abban, hogy nem lesz közlekedési káosz. Ennek érdekében megpróbáltuk szűk körre korlátozni a biztonsági zónákat, és napközben minél kevesebb mozgást tervezünk a delegációknak. A belvárosban azonban várhatók fennakadások, ezért előre is kérjük a lakosság megértését.
– A magyar belpolitikai élet híradásai között még mindig a középpontban van a megfigyelési ügy. Önnek mi erről a véleménye?
– A kormány ebben az ügyben szerintem úgy járt el, ahogyan ez számára jogilag kötelező volt. Nem volt helyes az ellenzék részéről, hogy ilyen módon igyekeztek információkat szerezni. Egy országgyűlési képviselőnek, aki tagja a parlament nemzetbiztonsági bizottságának, nem nyilvános adatokról hivatalosan is van módja kérdéseket feltenni. Azt viszont nagyon sajnálom, hogy olyan politikai hangulat alakult ki, amelyben nem volt mód másképpen kezelni az ügyet. A botrány kirobbanása előtt például lehetőség lett volna informális tárgyalásra, például a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén megvitathatták volna a kérdést. Amennyiben azonban az ellenzék nem vesz részt ennek a testületnek a munkájában, ez nagyon nehéz.
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria