A kommunizmus áldozataira is emlékeznek

Nemzeti ünnepünkön Csömörre várja a Gloria Victis Alapítvány mindazokat, akik ápolni kívánják az 1956-ban elesett forradalmárok és a kommunizmus áldozatainak emlékét. A két évvel ezelőtt felavatott emlékmű hátoldalára a közelmúltban vésték föl az Európa Tanács határozatának egy részét, amelyet október 23-án lepleznek le ünnepélyesen.

Velkei Tamás
2008. 11. 01. 19:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem vonták felelősségre az elkövetőket
„2. A kommunista önkényuralmi rendszereket kivétel nélkül az emberi jogok tömeges megsértése; egyéni és kollektív gyilkosságok és kivégzések, koncentrációs táborokban bekövetkezett elhalálozások, éhhalál, deportálások, kínzás, kényszermunka és egyéb, közösség ellen alkalmazott fizikai terror, etnikai és vallási okokból folytatott üldözés, a lelkiismereti, gondolati, szólás- és sajtószabadsághoz való jog csorbítása, valamint a politikai pluralizmus hiánya jellemezte.
5. A nemzetközi közösség mindeddig nem vonta felelősségre ezen bűntettek elkövetőit, mint ahogy azt a nácizmus által elkövetett borzalmak esetében megtette.
12. Ezért a Parlamenti Közgyűlés a leghatározottabban elítéli a kommunista önkényuralmi rendszerek által elkövetett, az emberi jogokat súlyosan sértő tetteket, és tisztelettel adózik az áldozatoknak.” (Az Európa Tanács 2006-os határozatának részlete. Ez a szöveg került fel a csömöri emlékműre.)


A Gloria Victis Alapítványt azért hozták létre, hogy méltó emléket állíthassanak a kommunizmus több millió áldozatának. A civil szervezet munkájának gyümölcse az a két évvel ezelőtt felavatott emlékmű, amely a világon elsőként tisztelgett a kommunizmus mártírjai előtt; most pedig a kompozíció új elemmel gazdagodik. Az alapítvány az emlékhely üzenetét azzal szeretné tovább nyomatékosítani, hogy a közelmúltban az emlékműre vésette az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1481/2006-os számú, a totalitárius kommunista rezsimek által elkövetett bűnök nemzetközi elítélésének szükségessége című határozatának egy részét. Az ünnepélyes leleplezésre október 23-án tíz órakor kerül sor Göran Lindbad svéd és Lacsezar Tosev bolgár parlamenti képviselő, valamint Wittner Mária ’56-os forradalmár jelenlétében.
Az emlékműre kerülő rendelkezés leszögezi: a kommunista önkényuralmi rendszereket kivétel nélkül az emberi jogok tömeges megsértése, gyilkosságok és kivégzések, a gondolati, szólás- és a sajtószabadsághoz való jog csorbítása jellemezte. Mindezek ellenére a nemzetközi közösség a mai napig nem vonta felelősségre e bűntettek elkövetőit, ahogy azt a nácizmus által elkövetett borzalmak esetében – helyesen – megtette.
A határozat emlékműre rögzítése Mátyás Sándor alapítványi elnök ötlete; a szöveg az emlékmű nagyobbik félkörének hátsó falára került, magyarul, angolul és németül. Az emlékmű megújulását Bulgária és Tajvan, továbbá német civil szervezetek mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Pest megye önkormányzata, a Barankovics István Alapítvány és polgárok ezrei támogatták. A leghűségesebb adakozó Hegedűs Endre, aki rendszeresen átutal az alapítvány részére egy bizonyos összeget.
A kettős emlékművet az 1956-os forradalom és a kommunizmus áldozatainak szentelték. Víg János szobrászművész kompozícióját Tőkés László királyhágó-melléki püspök avatta fel. Az egyedi, két félkörívből és egy haranglábból álló emlékmű azonban az alapítvány minden forrását felemésztette; a kegyhelyet egyébként is jobbára hitelből építették, Fábián Pál, a Gloria Victis Alapítvány kuratóriumi tagjának földjét a mai napig jelzálog terheli. – Nyolcmillió forint a hátralékunk, de úgy voltunk vele: ha nem kezdünk hozzá az építkezéshez, akár hitelből is, soha nem lesz a községnek emlékműve – mondja a kuratóriumi tag.
Csömör az elmúlt évek során nemzeti emlékhellyé nőtte ki magát. A község temetője mellett olyan emlékműegyüttes jött létre, amelynek talán nincs párja az országban. A temető fala mentén három, második világháborúban elesett hős alussza örök álmát, egyikük sírján még ma is látható harci sisakja.
– Egy idős, valaha Csömörön élt hölgytől tudtuk meg, hogy az emlékmű előtt a második világháború során elesett katonák tömegsírja húzódik – mutat Fábián Pál az emlékmű melletti pázsitra. A sírhantok előtt 1992-ben állítottak föl egy emlékkövet a világégés során Csömör területén hősi halált halt katonák tiszteletére, míg a sírkert kőkerítésén Dömötör Tibor püspök, ’56-os szabadságharcos lelkész, az emigráns magyarok egyik vezetőjének emléktáblája függ.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.