Abu-Dzabiban dőlhet el, életben marad-e a tárgyalási folyamat

A február 1-jére tervezett abu-dzabi orosz–ukrán–amerikai egyeztetés leginkább a tárgyalási folyamat fenntartását szolgálhatja, miközben a kulcskérdések továbbra is nyitva maradnak – mondta a Magyar Nemzetnek Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Abu-Dzabi Fotó: Ryan Carter/UAE Presidential Cou Forrás: Handout

A szakértő szerint egyelőre nehéz megítélni, milyen konkrét eredménnyel zárulhat a február 1-jei egyeztetés. – Az elmúlt időszakban a tárgyalási folyamatokat egyre nagyobb információs csend övezi – fogalmazott. Hozzátette: a felek nyilatkozataiban rendre az jelenik meg, hogy a tárgyalások konstruktív keretek között zajlottak, és már csak néhány tétel pontosítására van szükség.

Béketárgyalások Abu-Dzabiban Fotó: AFP

Seremet Sándor ugyanakkor hangsúlyozta: ezek nagy valószínűséggel a legnehezebben áthidalható ügyek, különösen a területi kérdések és a biztonsági garanciák. Emlékeztetett arra is, hogy a legutóbbi abu-dzabi találkozón katonák és hírszerzők vettek részt, ami szerinte arra utal, hogy a tárgyalások jelenleg inkább technikai részletekre fókuszálnak, miközben a politikai kérdések továbbra is megoldatlanok.

Pozitív fejleménynek nevezte ugyanakkor, hogy sajtóértesülések szerint megállapodás született az energetikai infrastruktúra elleni csapások felfüggesztéséről. – A jelenlegi energetikai állapotokra való tekintettel ez mindenképpen pozitív eredmény – mondta. – Nem zárható ki, hogy ez kifejezetten a tárgyalási folyamat fenntartása érdekében tett lépés volt – fűzte hozzá.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan hírek is megjelentek, amelyek szerint a találkozót akár el is napolhatják. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij január 30-án az Irán körüli feszültségekre hivatkozva maga is utalt a halasztás lehetőségére.

A Donbász jövőjéről szólva Seremet Sándor úgy fogalmazott: a Donbász kérdése technikai szempontból is rendkívül bonyolult, de elsősorban politikai ügy. Mint mondta, 

mindkét fél számára politikai kudarcot jelent annak elvesztése vagy meg nem szerzése,

 ezért elképzelhetők ugyan köztes megoldások – például demilitarizált övezet vagy különleges gazdasági státus –, egyelőre azonban mind a Kreml, mind Kijev álláspontja kategorikus.

Az Egyesült Államok szerepéről szólva a kutató azt mondta: egyes vélemények szerint Washington akár ki is hagyhatja a következő tárgyalási fordulót, ugyanakkor erről eddig nem hoztak nyilvánosságra egyértelmű döntést. Hozzátette: az Egyesült Államoknak nagy valószínűséggel eddig is megvoltak a konkrét javaslatai, amelyek azonban „mindkét fél részéről kompromisszumokat kívánnának.

Seremet Sándor szerint Washington mozgástere korlátozott. 

– A nyomásgyakorlási eszközök egyrészt végesek, másrészt alkalmazásuknak is megvannak a korlátai

 – tette hozzá.

A nyilvános megállapodások esélyeit illetően a szakértő úgy fogalmazott: – A felek vélhetően továbbra is bizalmasan kezelik a tárgyalások részleteit. 

Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi békejavaslatok kezdeti változatai hamar kiszivárogtak, ami komoly fennakadásokat okozott a folyamatban. Szerinte ezért nyilvános bejelentésekre addig nem lehet számítani, amíg a felek nem biztosak a megállapodások betartásában.

Arra a kérdésre, mi történhet egy esetleges február 1-jei kudarc után, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója azt mondta: sem Ukrajna, sem Oroszország nem érdekelt abban, hogy a tárgyalások teljesen megszakadjanak. Mint fogalmazott, mindkét fél számára fontos a Fehér Házzal fenntartott kapcsolat, ezért elképzelhető, hogy részeredmények felmutatása után újabb tárgyalási fordulóra kerül sor. Ugyanakkor figyelmeztetett: az időtényező kulcsfontosságú, mivel a Trump-adminisztráció türelme nem végtelen.

A Donbász hosszú távú rendezésével kapcsolatban a szakértő végül hangsúlyozta, a háború lezárását gyakran kizárólag területi kérdésként kezelik, holott ezek csak az akadályok egyik, bár kiemelt részét jelentik. Úgy véli, Ukrajna politikai vezetése számára a területek harc nélküli feladása súlyos presztízsveszteséget jelentene, és egyelőre nem látszik olyan megoldás, amely a Donbász ügyében mindkét fél számára elfogadható lenne.

Borítókép: Béketárgyalások Abu-Dzabiban (Fotó: AFP)