Trump megállítaná, Brüsszel és Kijev folytatná a háborút – Orbán Viktor figyelmeztet

Donald Trump lezárná az orosz–ukrán háborút, Brüsszel és Kijev viszont nem ebben érdekelt. Miközben az amerikai elnök a békéről beszél, az ukrán vezetés olyan feltételeket sorol, amelyekkel gyakorlatilag kizárja a megállapodást, Brüsszel pedig ehhez asszisztál. Az ukránok megmondták, hogy nekik 800 milliárd dollár kell a következő tíz évre – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor a digitális polgári körök mai háborúellenes gyűlésén. A miniszterelnök figyelmeztetett: „Én kívül tudom tartani az országot a háborúból, a Tisza nem tud nemet mondani.”

Trump megállítaná, Brüsszel és Kijev folytatná a háborút – Orbán Viktor figyelmeztet Fotó: Havran Zoltán

Amíg Donald Trump a tűzszüneten és a béke megteremtésén dolgozik, és még azt is elérte, hogy Putyin ennek érdekében Alaszkába repüljön, Európa továbbra is fáziskésésben van. A háborúpárti nyugati vezetők háborús pszichózisban élnek, és láthatóan képtelenek kikerülni ebből az ördögi körből. Brüsszel részéről egyre markánsabban jelenik meg az a törekvés, hogy eszméletlen nagyságrendű közpénzeket fordítsanak Ukrajna támogatására, miközben Ursula von der Leyen és az uniós vezetés láthatóan nem veszi figyelembe az európai polgárok véleményét. 

A döntések mögött nem az uniós érdekek, hanem Volodimir Zelenszkij elvárásainak kiszolgálása áll. 

Az ukránok megmondták, hogy nekik 800 milliárd dollár kell a következő tíz évre az ország működtetésére, és még 700 milliárd a katonai kiadásokra – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor a digitális polgári körök (DPK) mai háborúellenes gyűlésén. A miniszterelnök azonban jelezte, hogy sikerült kimaradni a következő kilencvenmilliárd eurós ukrajnai pénzügyi csomagból, az nem terhel minket.

Donald Trump lezárná az orosz–ukrán háborút, megválasztása óta folyamatosan ezen dolgozik. Az ENSZ-közgyűlésen kijelentette: „Ez a háború soha nem indult volna el, ha én vagyok hatalmon.” Az első amerikai béketerv azonban tökéletesen megmutatta, hogyan is viszonyul a brüsszeli vezetés a háborúhoz. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője pusztító egyszerűséggel vázolta fel a blokk béke elérésére irányuló grandiózus stratégiáját: először is gyengítsék meg Oroszországot, másodszor, támogassák Ukrajnát. 

Donald Trump lezárná az orosz–ukrán háborút, megválasztása óta folyamatosan ezen dolgozik Fotó: AFP

A Magyar Nemzetnek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője korábban arról beszélt: az Ukrajnának szánt pénzügyi vállalások mértéke józan ésszel is nehezen felfogható, a források előteremtése pedig adóemeléseket tehet szükségessé, amire már a Tisza Párt is készül. Dornfeld szerint éppen ezért az uniós vezetésnek nem érdeke a háború lezárása, mert amíg a konfliktus tart, addig nem kell véglegesen elszámolni a meghozott döntésekkel és az elköltött közpénzekkel. Arra is kitért, miért ragaszkodhat Ursula von der Leyen és az uniós vezetés Ukrajna támogatásához minden körülmények között. Szerinte 

Ursula von der Leyen és az uniós vezetés számára politikailag és személyesen is kockázatos lenne beismerni, ha kiderülne, hogy a választott stratégia nem vezetett eredményre, és Ukrajna nem tud győzni Oroszországgal szemben.

Ursula von der Leyen és az uniós vezetés Ukrajna támogatásához minden körülmények között ragaszkodik Fotó: AFP

Fidesz vs. Tisza: béke vagy háború

A Fidesz–KDNP szilárd álláspontja mindig is az volt, hogy Magyarország nem fog részt venni semmilyen háborúban, ahol magyar fiatalok ezreit áldoznák fel. Nem véletlen, hogy Donald Trump az elsők között hívta meg a magyar miniszterelnököt a Béketanácsba. A Mindig Péntek podcast adásában Halkó Petra és Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzői arról beszéltek, mit jelent ez Magyarország számára – erről bővebben ide kattintva olvashat.

Én kívül tudom tartani Magyarországot, a mi nemzedékünknek az a dolga, hogy nemet mondjunk. A Tiszába ideernyőztetett emberekkel nem lehet kimaradni, igaz, nem is akarnak

– jelentette ki a kormányfő a mai gyűlésen. Szerinte az idő az ő oldalukon áll. Úgy látja, az európai emberek nem akarnak háborúba menni, és nem akarják, hogy a pénzüket a háborúba küldjék. Azt állítják az európai vezetők a szavazóiknak, hogy nekik egy fillérbe sem kerül a háború, mert legyőzik az oroszokat és jóvátételt fognak fizetni – jegyezte meg. A miniszterelnök szerint ez illúzió, soha nem fogják legyőzni az oroszokat a frontvonalon. Nagy tapasztalata van abban a kormánynak, hogy egyetértési pontokat alakítsanak ki a magyar emberekkel. A nemzeti petíció mellett korábban a nemzeti konzultációk és a népszavazások is lehetőséget adtak arra, hogy a kabinet kikérje az állampolgárok véleményét fontos kérdésekben.

A kormány azért indította a nemzeti petíciót, hogy Európában elsőként és egyedüliként a magyar emberek elmondhassák a véleményüket arról, akarják-e, hogy Brüsszel a mi pénzünket a háborúra és Ukrajnára költse. Brüsszelben ugyanis eldöntötték, hogy a háborút és Ukrajnát az európaiak pénzéből fogják fizetni, bármennyibe is kerüljön és bármeddig is tartson.

Orbán Viktor ismét bemutatta a nemzeti petíciót Forrás: Facebook

Orbán Viktor ismét bemutatta a nemzeti petíciót

– Amikor az ukrán EU-tagság ellen harcolnom kell, akkor azért tudok harcolni, mert azt tudom mondani, hogy volt Magyarországon egy szavazás, és az emberek úgy döntöttek, hogy ezt nem akarják – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: együttműködés lehet, de tagsági státuszt nem lehet adni nekik.

Már most hogy beszél Zelenszkij ahhoz, akihez be akar jönni? 

– tette fel a kérdést, majd elmesélte: amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknél járt Kijevben, és elmondta neki, hogy szerinte bajban vannak, az idő nem nekik kedvez, az államfő nyersen elutasító volt. Azt mondta, az idő az ő oldalukon van, és minél tovább tart a háború, ők győznek, és jóvátételt fognak fizettetni az oroszokkal – idézte fel. Felvetette, hogy akkor Joe Biden volt az amerikai elnök, de ha Donald Trump lesz az utódja, egy fillért sem fog adni és nem engedi berántani Amerikát a háborúba, amit Zelenszkij nem vett komolyan. Orbán Viktor akkor tárgyalt Vlagyimir Putyinnal is, akit megkérdezett, mennyire ragaszkodik Donyeckhez, mire az orosz elnök azt mondta: az ukránok jól harcolnak, de az oroszok erősebbek, és el fogják foglalni a teljes területet.

Ez a realitás, a háborúban az erő számít, és ez az orosz szempont. Ezért nekünk a háború kockázat, mert Európa ezt szeretné az amerikaiakkal szemben, és katonákat akarnak küldeni. És akkor innen is menni fognak a katonák. Belenyomnak mindenkit, aki nem áll ellen

– hangsúlyozta, jelezve: a kimaradáshoz ravasznak, ügyesnek kell lenni.

Ukrajna kapcsán két világ ütközik: a háború és a béke

A transzatlanti térség két világra szakadt. Donald Trump tárgyalásokkal, kompromisszumokkal és diplomáciával igyekszik elérni a békét. Ezzel szemben az Ukrajnát elvakultan támogató, és a gyengeségét leplezni kívánó brüsszeli elit a militarizációban és a fegyveres erő demonstrálásában látja a jövőt. Lapunk korábban többször is bemutatta a nagyarányú európai fegyverkezést, amely egy közelgő háború megvívásának szándékát is magában hordhatja. Brüsszel tervezete szerint 2030-ig kívánja elérni a teljes katonai készültséget az unió területén. 

2026-ban a brüsszeli csata négy kulcsfontosságú területen fog zajlani: a bizottság Ukrajna integrációjára és Európa felfegyverkezésére fog törekedni a háborús készülődés jegyében, ami szélesíteni fogja a szakadékot a transzatlanti világ két oldala között. 

De a negyedik és legnagyobb csata mégiscsak az áprilisról fog szólni: milyen utat választ Magyarország?

Naponta kell azért harcolnom, hogy eljuttassam az emberekhez: legyenek észnél. A háború és a béke csatájában a béke győzni fog Európában, és ezt a harcot mi fogjuk vezetni

– fogalmazott a miniszterelnök a mai gyűlésen.

Magyarország és Európa válaszút előtt Fotó: AFP

Magyarország és Európa válaszút előtt

Zemplényi Lili, a Nézőpont Intézet európai uniós elemzője kiemelte: „Áprilisban hazánkban választások lesznek – Brüsszel pedig már most egyértelművé tette, hogy milyen végkimenetelben érdekelt.” A Tisza párt győzelme több szempontból is Brüsszel érdekét szolgálja:

• szimbolikus győzelmet aratna a nyugati világban erősödő jobboldali mozgalmak felett,
• a néppárt egy hűséges vezetővel gazdagodna az EU-s intézményekben (l. Európai Tanács),
• a tiszások miniszavazásán 58 százalék támogatta Ukrajna EU-tagságát, így egy Ukrajna-párti, vagyis háborúpárti vezetéssel gazdagodna Brüsszel,
• a megkezdődő költségvetési tárgyalásokon egy Tisza-győzelem esetén Brüsszel nem nézne szembe magyar ellenállással – a 2028–35. évi költségvetés tárgyalása során a nemzeti kormány a visszatartott EU-s források megszerzését tűzte ki célul, mindamellett, hogy gátat venne Ukrajna végeérhetetlen EU-s finanszírozásának a gazdák támogatásának kárára – a Tisza Párt részéről nem várható hasonló jellegű ellenállás a brüsszeli tervekkel szemben.

Európa elindult a háború ösvényén, és már nem tud visszafordulni. És a Tisza Pártnál egy ilyen brüsszeli rendszert szeretnének háborúval. Erre rá fog menni az ország pénzügyileg, de talán még a gyerekeinket is elviszik 

– mondta Orbán Viktor a mai gyűlésen. Közölte: lankadatlanul nemet kell mondani a háborúra.

Borítókép: Orbán Viktor a mai háborúellenes gyűlésen (Fotó: Havran Zoltán)