Brüsszel háborús logikája egyre nagyobb teret nyer Európában

Brüsszel láthatóan teljes erővel azon dolgozik, hogy háborús irányba tolja az egész kontinenst. Sorra érkeznek a hírek arról, hogy európai tagállamok miként állítják vissza a sorkatonaságot, és kezdik meg felkészülésüket egy nagyszabású, akár globális konfliktusra. Orbán Viktor korábban figyelmeztetett: a brüsszeli döntések a haza kiszolgáltatásához vezethetnek, miközben az uniós elit a háborús logikát követi.

Lengyel katonák menetelése Forrás: AFP

Brüsszel tervezete szerint 2030-ig kívánja elérni a teljes katonai készültséget az unió területén. Az egyes tagállamok erre vonatkozó lépései, mint a sorkatonaság visszavezetése és ezzel az állandó katonai állomány növelése arra utalnak, hogy Európa egy háborús állapotra rendezkedik be.

Németország a következő világháborúra készül, részletes tervet dolgoznak ki

Németország a modern fenyegetések fényében új háborús vészforgatókönyvre készíti fel az országot. Gerald Funke altábornagyot a hidegháborús időket idéző komplett terv kidolgozásával bízták meg. A terv a katonák és a civil erőforrások mozgósítását, valamint a sebesültek ellátását is részletesen lefedi. Funke szerint akár két-három éven belül fegyveres konfliktus robbanhat ki a NATO és Oroszország között, amiben Németországnak központi szerepet szán.

A háború akár két-három éven belül valósággá válhat egy vészforgatókönyv szerint Fotó: AFP

Valaha Németországban mindenki pontosan tudta, milyen feladatok várnak rá háború esetén. Gerald Funke német altábornagy most hasonló stratégia kidolgozásán dolgozik a modern fenyegetések – kibertámadások és drónhadviselés – fényében. Az altábornagy 55 ezer fős állományt irányít, amely Európában is jelentősnek számít, és egy újonnan szervezett apparátust vezet. Funke, a német fegyveres erők támogató parancsnokságának vezetője egy olyan vészforgatókönyvre készíti fel az országot, amely szerinte akár két-három éven belül valósággá válhat – számolt be róla az Origo a The Times cikkére hivatkozva.

Merz újévi „ajándéka”: katonai szolgálat a német fiataloknak + videók

Az új év sok német fiatal számára nem új reményeket, hanem új félelmeket hozott. A Merz-kormány döntése nyomán 2026-tól nyilvántartásba veszik az összes 18 éves férfit, később sorsolással is behívhatják őket katonai szolgálatra. A katonai szolgálat visszatérése példátlan felháborodást váltott ki a fiatalok körében, akik szerint a politikai elit a fejük felett dönt a jövőjükről – és egy egész generációt készül feláldozni idegen országok háborúiban.

A Merz-kormány döntése nyomán 2026-tól nyilvántartásba veszik az összes 18 éves férfit (Fotó: AFP)

A német kormány döntése értelmében 2026-tól minden 18 éves férfit nyilvántartásba vesz a Bundeswehr, 2027 nyarától pedig már teljes évfolyamok besorozására is lehetőség nyílik. Ha nem jelentkezik elegendő önkéntes, sorsolással jelölik ki azokat, akiket hat hónapos katonai szolgálatra köteleznek. A hadsereg létszámát radikálisan növelik, a tervek szerint több tízezer fiatalt vonnak be az ukrajnai háborúval indokolt „megváltozott fenyegetettségi helyzetre” hivatkozva. A fiatalok egyre hangosabban fejezik ki ellenérzéseiket a TikTokon és más közösségi platformokon. 

Lengyelországban is jöhet a sorkötelezettség 

A háborús feszültség miatt egyre több európai ország tér vissza a kötelező sorkatonai szolgálathoz. A térségben Horvátország után most Lengyelországban is napirendre került a hadköteles rendszer újjáélesztése: a varsói kormány januártól 235 ezer állampolgárt hív be katonai orvosi vizsgálatra. A döntés jól mutatja, hogy a lengyel vezetés komolyan számol egy esetleges fegyveres konfliktus lehetőségével – a társadalom azonban megosztott a kérdésben. Közben a védelmi tárca már közzétette azokat az egészségügyi feltételeket is, amelyek alapján eldől, ki alkalmas és ki mentesülhet a szolgálat alól. 

Lengyelországban is bevezetik a sorkatonaságot? Fotó: AFP

Lengyelország 2026. januártól 235 ezer állampolgárt hív katonai orvosi vizsgálatra, hogy felmérjék fizikai és mentális alkalmasságukat a katonai szolgálatra. A behívók nemcsak a sorozásra kötelezett fiatal férfiakat érintik, hanem bizonyos 19 év feletti nőket és az 50 év felettieket is. Az orvosi vizsgálat után mindenkit „közlegényként” tartanak nyilván, de katonai igazolványt csak az önkéntesek kapnak. A nem önkéntesek passzív tartalékosként szerepelnek, a behívó figyelmen kívül hagyása pedig bírságot von maga után.

Macron visszaállítja a katonai szolgálatot

Majdnem 30 év szünet után Franciaország csütörtökön bejelenti a katonai szolgálat visszaállítását – erről ír a nyugati sajtó. Emmanuel Macron elnök várhatóan csütörtökön hozza nyilvánosságra az intézkedést. Az önkéntes, tíz hónapos szolgálaton mind nők, mind férfiak részt vehetnek. Franciaország háborúra készül.

Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP)

Az ötlet 1997, vagyis a sorozás megszüntetése óta folyamatosan felbukkan a francia közéletben. A baloldal a társadalmi összetartást és a sokszínűséget szorgalmazza, mivel a különböző hátterű fiatalok így együtt dolgozhatnak. Most azonban 

Macron tervének fő indoka katonai jellegű: Franciaországnak egyszerűen több emberre van szüksége a laktanyákban, tekintettel ambíciói méreteire és Moszkva növekvő fenyegetésére.

Macron elnök javaslata „a fiatalok szolgálati vágyát tükrözi, de még inkább a fegyveres erők működési szükségletét a veszélyek fokozódására való válaszadásra” – nyilatkozta egy tisztviselő szerdán. Az európai háborúpárti vezetők 2030-ra fokozottabb orosz kockázattal számolnak. A francia hadsereg már most az EU második legnagyobbja Lengyelország mögött, több mint 201 ezer fővel. Franciaországnak körülbelül 45 ezer tartalékosa van, és 2035-re 105 ezerre vállalja a bővítést – ezt a célt szolgálja az önkéntes katonai szolgálati terv.

Horvátország kiküldte a behívókat

Európa-szerte egyre jobban fokozódik a háborús készülődés, ez alól pedig a Balkán országai sem kivételek. Az év első napján Horvátország-szerte 1200-an kaptak levelet, amelyben értesítették őket arról, hogy két hónapos katonai szolgálatra hívják be őket.

Fiatal horvát katonák Fotó: AFP

Az ország 2008-ban törölte el a kötelező katonai szolgálatot, azonban a fokozódó háborús helyzetre és a védelmi képességekre hivatkozva most a visszavezetés mellett döntött. Január 1-jén 1200 fiatal kapott behívót a két hónapos kötelező szolgálatra. Az ország ugyan az eltörlésekor egy modernizálódó és professzionálisabb hadsereget szeretett volna építeni, azonban a realitás közbeszólt.
Egy ponton a törvényhozók realizálták, hogy tizenötezer aktív katonai személyzetre támaszkodik az ország egész védelme. A szükséges törvényjavaslatot tavaly októberben könnyedén elfogadta a parlament, 84 képviselő szavazott igennel és mindössze tizenegy nemmel. 

A fiatalok tiltakozásuknak adtak hangot.

Nem Horvátország az egyetlen a régióban, amely gondolkozik a kötelező katonai szolgálat visszavezetésén. Szerbia 2010-ben vezette ki az intézkedést, de már évek óta napirenden van annak újbóli bevezetése. Bratiszlav Gasics védelmi miniszter nemrég arról beszélt, hogy hamarosan a törvényhozás elé terjeszthetik a javaslatot.

Lettország háborúra készül

Lettország minden eddiginél nagyobb fegyverkezésbe kezdett: visszaállítják a kötelező sorkatonaságot, közben pedig rakétarendszereket, légvédelmi eszközöket és új kiképzőközpontot építenek. Már azt sürgetik, hogy a kötelező sorkatonaságot egész Európára terjesszék ki.

Katonák gyakorlaton (Fotó: AFP)

Az ország nagyszabású fegyverkezésbe kezdett, és már életbe is léptette a kötelező sorkatonaságot. A kontinens mindeközben egyre közelebb sodródik a globális háborúhoz. A lengyelországi orosz dróntámadás is világosan jelzi: kulcsfontosságú a Donald Trump által elindított békefolyamat sikerre vitele.

Orbán Viktor figyelmeztetett, ha nem nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, ilyen sors vár a fiatalokra

A miniszterelnök cselekvésre szólította fel az embereket. Figyelmeztetett: ha egy Tisza-kormány kerül hatalomra, és brüsszeli útra lépteti az országot, annak az lesz a végeredménye, hogy elhurcolják a magyar fiatalokat a háborúba. A Fidesz–KDNP szilárd álláspontja mindig is az volt, hogy Magyarország nem fog részt venni semmilyen háborúban, ahol magyar fiatalok ezreit áldoznák fel.

Beszéljünk egyenesen! Ne engedjük, hogy egy Tisza-kormány brüsszeli útra léptesse Magyarországot, aminek a végén az van, hogy elviszik a gyerekeinket katonának a háborúba

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Borítókép: Lengyel katonák (Fotó: AFP)