Nyolc és fél milliárdra nőtt a költsége annak, hogy továbbra is magáncégekkel őriztetik a Magyar Honvédség objektumait. Ez az ellenzék szerint azért is érthetetlen, mert 2006 óta – amikor a laktanyák civil őrzés-védelmére még „csak” 6,3 milliárdot irányoztak elő a Honvédelmi Minisztérium (HM) büdzséjéből – számos objektumot bezártak, eladtak vagy átadtak más intézményeknek. A gazdasági válságra való tekintettel pedig igazán szolgálati feladattá tehetnék a katonáknak a laktanyák védelmét is.
Simicskó István a parlament költségvetési vitájában fel is szólalt, és módosító javaslatot nyújtott be az ügyben. A KDNP országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: az is jól tükrözi, hogy milyen „dinamikusan fejlődő ágazat” a biztonsági magáncégek működtetése, hogy a HM éves feladatai között is előkelő helyet foglal el ezeknek a társaságoknak az alkalmazása.
*
Az elfogadható, hogy elhagyott laktanyákat vagy raktárakat ilyen társaságokra bíznak, hiszen ezek a cégek számtalan embernek adnak munkát, de az tarthatatlan, hogy működő alakulatokat ne katonák őrizzenek – tette hozzá a politikus. Emlékeztetett arra, hogy nemrég kormányhatározat született a katonák illetményének megemeléséről, élet- és szolgálati körülményeik javításáról és a haditechnikai fejlesztések forrásainak növeléséről. Ezekre azonban alig jut forrás, miközben több mint nyolcmilliárd megy el őrző-védő társaságokra.
Az őrzés-védelmi feladatokat olcsóbb és gazdaságosabb (az egyébként erre szakosodott) külső vállalkozóval végeztetni, mint a magasan kvalifikált és speciálisan kiképzett professzionális katonákkal – állította lapunknak a HM. A szaktárca sajtóosztályának érvei szerint ugyanis a katonák átlagos bérszínvonala magasabb, ráadásul a túlszolgálatért pluszjuttatások illetik meg őket. A civil őrző-védő vállalkozásoknak ugyanakkor „nagyobb a mozgástere a munkaerőpiacon”, vagyis az ország különböző régióiban akár olcsóbb munkaerőt is kereshetnek egy-egy feladatra. A honvédségnél azonban a bérezési rendszer erősen kötött, az azonos rendfokozatú, azonos beosztásokban dolgozó katonák ugyanakkora bért kell, hogy kapjanak függetlenül szolgálati helyüktől – közölte a honvédelmi tárca. Arra a kérdésünkre, hogy a minisztérium épületét és a katonai repülőtereket ennek ellenére miért katonák őrzik, a HM úgy reagált: egyetlen olyan objektumtípus van, amelynek őrzés-védelmét továbbra is katonák látják el, a stratégiai objektum. Ilyenek a HM épülete, a bázisrepterek vagy a lőszerraktárak. A szaktárca állította: „nagyságrendileg” nem változott az elmúlt évekhez képest a HM őrzés-védelmi feladatokra elkülönített keretösszege.
Az őrzés-védelmi feladatok ellátását egyébként négy évre a minisztérium tulajdonában álló HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. nyerte el. Ez a cég azonban sok esetben alvállalkozókat alkalmaz. Az elmúlt években számos alkalommal írtunk arról, hogy laktanyák magán őrzés-védelme volt rendvédelmi tábornokokhoz köthető társaságokhoz, illetve szocialista kapcsolatokkal rendelkező vállalkozókhoz került. Megbízást kaphatott laktanyaőrzésre például Bodrácska János volt rendőrfőkapitány cége, a Reál Véd-Delta Vagyonvédelmi Kft., amely ezenkívül a szocialista vezetésű angyalföldi önkormányzat tulajdonában lévő Angyalföldi Vagyonkezelő Rt.-től is kapott több megbízást. A cég egyik volt tagja ugyanakkor egy időben egy társaságban tevékenykedett Juhász Gábor belügyi államtitkárral.
Szombathelyen egy szocialista önkormányzati képviselő által vezetett cég szerzett megbízást katonai objektumok őrzésére a HM társaságától. A Vasi Nyugalom Kft. – amelynek a megbízás idején ügyvezetője volt Szűcs Gábor, a szombathelyi szocialista frakció vezetője, a helyi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke – őrizhette egy darabig a Savaria Kiképzőközpont egy részét. A létesítmény később a HM fennhatósága alól az igazságügyi tárca felügyelete alá került, mert börtönné alakították. Szűcs lapunknak állította: nem összeférhetetlen az állami megbízás, hiszen a munkának semmi köze az önkormányzathoz.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
