Elsődlegesen az az oka a madárpusztulásnak, hogy az országok kormányai nem kötelezték el magukat a szükséges természet- és környezetvédelmi intézkedések megfelelő anyagi támogatására – áll a BirdLife International jelentésében. A dokumentum külön kiemeli Európa gyakori madárfajainak jelentős mértékű fogyatkozását. Mike Rands, a BirdLife International ügyvezető igazgatója közli: a felméréseik szerint százhuszonnégy gyakori európai madárfaj 26 éves adatsorát elemezve kiderült, hogy a fajok csaknem felének állománya csökkenő tendenciát mutat Európa húsz országában. A helyzet a mezőgazdasági területekhez kötődő madaraknál a legelkeserítőbb. A közkedvelt kakukk állománya 17 százalékkal csökkent negyedszázad alatt, a vadgerle, a fogoly és az agrárterületek jellegzetes énekese, a sordély ennél is sokkal riasztóbb mértékű, 60-80 százalékos állománycsökkenést szenvedett el a vizsgálati időszakban. Hasonló a helyzet az Eurázsia–Afrika vonulási rendszer jellegzetes vándormadaraival is, amelyekből átlagosan 40 százalékkal kevesebb teszi meg évről évre az európai fészkelőhelyek és az afrikai telelőterületek közti távolságot. Az intenzív mezőgazdaság mellett a vonuló madárcsapatokra komoly veszélyt jelentenek a dél-európai és közel-keleti vadászok is, és az, hogy a telelőterületre érve a globális felmelegedés miatt táplálékban egyre szegényebb élőhelyeket találnak.
Ha ezek a veszélyforrások hoszszú időn keresztül erősítik egymást, egyes „halmozottan hátrányos” helyzetű madárfajok – amilyen a fülemüle is – csendesen kikopnak az élők sorából. Ezzel egyre valóságosabbá válik Rachel Carson jóslata, a „néma tavaszról”.
origo.hu
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó
