Többet akarnak a biztonságra

Válsághelyzetben a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveknek megnövekednek a feladataik, ezért nem szabad csökkenteni költségvetésüket, hanem inkább növelni kell, vagyis egyfajta „fordított arányosság” elvét kell követni – hangsúlyozta Lázár János, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke a testület tegnapi ülésén.

Az alapvetést szinte szóról szóra megismételte a szocialista Tóth Károly is a nemzetbiztonsági bizottságban, ahol Boross Péter (MDF) kezdeményezésére hallgatták meg a gazdasági válság nemzetbiztonsági kockázatairól tegnap Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és Hetesi Zsoltot, az Információs Hivatal (IH) főigazgatóját. Ez a rendszerváltozás óta példátlan, pártatlan figyelmeztetés a kormánynak.
*
A költségvetés eddig megismert 2009-re vonatkozó tervezete szerint ugyanis a rendőrség költségvetési támogatását több mint nyolcmilliárd, a polgári elhárítás (NBH) büdzséjét csaknem egymilliárd, az ezeket a szervezeteket kiszolgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat forrásait pedig mintegy félmilliárd forinttal csökkentenék a 2008-as adatokhoz képest.
Az elképzelések szerint nem javul a helyzete jelentősen a többi magyar titkosszolgálatnak sem, hiszen a polgári hírszerzés (IH) büdzséjén kevesebb mint 300 millió forinttal emelnének, miközben a rendőrség belső elhárításának (RSZVSZ) feladataira mindössze 12 millió forinttal jutna több a jövő évben, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetését pedig 6,4 százalékkal emelnék.
Információink szerint a nemzetbiztonsági bizottság tegnapi ülésén a polgári szolgálatok vezetőinek meghallgatását kezdeményező Boross Péter felháborodott azon, hogy az NBH és az IH főigazgatója milyen felszínes tájékoztatást nyújtott. A testületben ugyanakkor konszenzus született arról, hogy ez a továbbiakban nem mehet így tovább, a parlament szakbizottsága rendszeresen beszámolót kér a kialakult pénzügyi válság Magyarországot érintő konkrét nemzetbiztonsági hatásairól, az ezzel kapcsolatos információgyűjtés módszereiről és a magyar gazdaságot, a forintot és néhány tőzsdei céget ért külföldi támadás elhárításáról. Tóth Károlytól a testület ülése után megtudtuk azt is: a hírszerzés vezetője beszámolt arról, hogy nyár közepe óta figyelik a külső hatásokat a magyar gazdaságra, köztük az orosz és brit felvásárlási szándékokat is.
A képviselők kifejtették: jogos elvárásnak tartják, hogy a kormány az NBH-t csak kiemelten fontos, jól megfogalmazott feladatokkal bízza meg, mert ezeket lehet maradéktalanul végrehajtani.
Úgy tudjuk, az ülésen szóba került, hogy a gazdasági válság hatásainak leküzdésére szükség lenne a közép-európai országok titkosszolgálatainak összefogására is, de ez egyelőre szinte lehetetlen. Egyes szomszédok (mint például Szlovákia) ugyanis ellenérdekelt felekként kezelik a magyar szolgálatokat, és ez megnehezíti az együttműködést.