Becslése szerint törvénytelen eredetű Ecuador jelenlegi külső adósságának 30 százaléka – mintegy 10 milliárd dollár –, mert vagy korrupcióval, vagy zsarolással csikarták ki felvételét. A baloldali elnök már a hónap elején célzott az államadósságok törlesztésének felfüggesztésére abban az esetben, ha az olajárak egy bizonyos határ alá esnek. Correa választási kampányában is megígérte, megtagadja a jogtalanul felvett vagy törvénytelenül felhasznált hitelek visszafizetését. Az egyik érintett fél, Brazília és szintén baloldali elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva viszont annyira megneheztelt rá, hogy másnap jelentéstételre vissza is rendelte nagykövetét Quitóból.
Correa egyúttal azt is bejelentette, bíróság elé állítják azt a 200 politikust és pénzembert is, akiket felelősnek tart az ország 1976–2006 közötti eladósításáért. Az úgynevezett demokratikus kormányok ugyanis Correa két évvel ezelőtti megválasztásáig kivétel nélkül az olajcég magánkézbe adásán fáradoztak. Ecuador gazdasági szerkezete főleg a banánkivitelre és az olajkitermelésre épült – napi 530 ezer hordóval –, és az emiatt kiszolgáltatott, hitelekre szoruló ország sorra adta magánkézbe stratégiai ágazatait, illetve kénytelen volt egyre nagyobb hiteleket felvenni.
Az államfő szombaton megismételte, nem fizeti meg a törvénytelenül felvett hiteleket, az Expreso című lap pedig tudatta, hogy a bizottság 28 ajánlást fogalmazott meg, és többek között két lépést javasolt az adósságokkal kapcsolatban: az állam támadja meg a törvénytelennek tekintett hitelek szerződéseit, és állítsa bíróság elé az ilyen szerződésben érintett hazai és külföldi feleket is. Ricardo Patino, Correa egyik minisztere kijelentette, az ország szeretné visszaszerezni elvesztett méltóságát és önállóságát, amit az említett 30 évben könyörtelenül megtépáztak.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
