Juhász hagyatéka még kísért

Szekeres Imrének feltehetőleg ismét felelnie kell az elődje miatt egy gyanús honvédelmi minisztériumi beszerzésért. A honvédelmi tárca vezetőjétől ugyanis a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége arról az építkezésről tett fel kérdéseket, amelyet egy adócsalásért elítélt vállalkozó érdekeltsége végezhetett el a Honvédelmi Minisztériumnak Juhász Ferenc minisztersége idején, miközben – szerintük – százmillió forinttal megkárosította a munkára szintén pályázó, de végül alvállalkozóvá rendelt magáncéget.

Szekeres Imre (MSZP) honvédelmi miniszterhez kellemetlen kérdések sorát intézte nemrég a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ). A szervezet levele egy olyan beszerzésről szól, amelyben a VÉSZ szerint tönkretettek egy jól menő vállalkozást, a Megaron Kft.-t. Az érdekvédők úgy tudják, hogy Csák Gábor a Honvédelmi Minisztérium (HM) Ingatlankezelési Hivatalának képviseletében Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettesének honvédelmi minisztersége idején egy közvetítő társaságot bízott meg a szaktárca Lehel úti toronyépületének felújításával, miközben a Megaron Kft. volt nyerő pozícióban. Az adócsalásban is érintett fővállalkozó azonban – akinek a VÉSZ szerint a pályázáskor még emberei sem voltak a kivitelezéshez – csaknem százmillió forintot nem fizetett ki a felújítást valójában elvégző alvállalkozónak, a Megaron Kft.-nek.
Lapunk már 2006 márciusában beszámolt arról, hogy a HM olyan társaságot bízott meg egy több mint százmillió forintos beruházás kivitelezésével, amelynek egykori ügyvezető igazgatóját 2005-ben elítélték adócsalásért a Hevesi Városi Bíróságon. A Lasancz-Bau Kft., miközben felújíthatta a HM Lehel úti épületét, nyílt közbeszerzési eljárással elnyerte egy telkibányai lakásépítés kivitelezési munkáját is a szaktárcától, és közel 124 millió forint értékben írhatott alá szerződést. A cég egykori ügyvezető igazgatója, Lasancz Péter ellen már 2003 előtt eljárás indult adócsalás gyanúja miatt; az ügyben a bíróság 2005. november 24-én ítéletet is hozott, és pénzbírsággal sújtotta a vállalkozót. A volt cégvezető öt társa felett szintén ítélkeztek, és volt olyan vádlott, aki súlyosabb büntetést kapott az általa elkövetett bűncselekményért. Ez azért is különös, mert a HM közlése szerint a cég a közbeszerzési eljárás részében nyilatkozott, hogy kizáró okok nem állnak fenn a megbízásával kapcsolatban. A nemzetbiztonsági vizsgálat pedig a Lasancz-Bau Kft. esetében azt állapította meg, hogy sem a cég, sem annak tulajdonosa és ügyvezetője ellen nem folyt és nem folyik büntetőeljárás. Az átvilágítókat feltehetőleg az „vezethette félre”, hogy 2005 áprilisától a cégnek Lasancz Péter felesége, Lasanczné Hadobás Andrea az ügyvezetője és tulajdonosa, a vizsgálat a Lasancz-Bau Kft. esetében viszont 2005. július 13-án történt.
A társaság ügyvezetője nem kívánt nyilatkozni. A VÉSZ most többek között azt kérdezi levelében a jelenlegi honvédelmi minisztertől: miért kellett győztessé nyilvánítani egy olyan céget, amelyik alkalmatlan volt a munka elvégzésére, és az alkalmas társaságot alvállalkozóvá rendelni? Hogy nyerhette el a NATO-beszállítói címet a Lasancz-Bau Kft, amikor a cég vezetője büntetőeljárás alatt állt? Hajlandó-e a miniszter megkérdezni a kft. vezetőjétől, Lasancz Pétertől, hogy milyen zsebekbe vándoroltak a „szinte ingyen szerzett százmilliók”?
A HM sajtóosztályán két hete próbáljuk megtudni, hogy Szekeres Imre válaszol-e az érdekvédők levelére, de nem jártunk sikerrel.