Könyv a klímabarát településekről. Klímabarát települések címen jelent meg tanulmánykötet a napokban Antal Z. László szerkesztésében. A kiadványban a Magyarországon elindult helyi szintű klímaprogramok egyike a klímabarát települések eddigi tevékenységét és eredményeit mutatja be. A könyvben a tevékenységet megalapozó elméleti tanulmányok és a konkrét, gyakorlati lépéseket ismertető írások szerepelnek.
Ma már Németország kormányfője, Angela Merkel is elbizonytalanodik, amikor az Európai Unió (EU) új klímacsomagjának elfogadásáról esik szó, pedig a németek legelkötelezettebb támogatói voltak a javaslatnak. Az EU soros elnökségét betöltő Franciaország szakminisztere, Jean-Louis Borloo pedig egyenesen kijelentette: az uniós klímatárgyalások kritikus fázisba jutottak, mert a tagállamok a javaslatok tíz százalékában képtelenek egyezségre jutni.
Az EU tagállamainak tavalyi megállapodása szerint 2020-ra az 1990-es szinthez viszonyítva az uniós országoknak húsz százalékkal kellene mérsékelniük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, húsz százalékot kellene elérniük a megújítható energiaforrások felhasználásában és húsz százalékot az energiafogyasztás csökkentésében.
A javaslat jelenlegi formájával azonban több tagállam sem ért egyet, és újabban a gazdasági válságra hivatkoznak. A legnagyobb felzúdulást a szennyezési jogok kereskedésének új szabályozása okozta Európában, amelynek értelmében az energiaipari cégek 2013-tól – a korábbi időszakra jellemző ingyenes kvótakiosztással szemben – nyílt árverésen vásárolhatnák meg a szén-dioxid-kibocsátási engedélyeket. Az ügyben Magyarország is érintett, ahol nemrég derült ki, hogy a pénzügyminiszter titokban üzletel az állam nevében a kibocsátási kvótákkal. A kelet-európai országok ugyanakkor könnyítéseket szeretnének elérni a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályok alól is, ami főként annak köszönhető, hogy a gazdaságuk nagymértékben épül fosszilis energiahordozók felhasználására. A volt keleti blokk tagállamaiból nyolcak néven erős lobbicsoport is alakult Magyarország részvételével. A nyolcak azt követelik, hogy a kvóták kiosztásánál vegyék figyelembe dinamikusabb gazdasági fejlődésüket. Magyarország esetében azonban az európai szakértők szerint is több mint csúsztatás dinamikus gazdasági fejlődésről beszélni.
