Nehéz örökségével birkózik Paraguay

Fernando Lugo volt püspök augusztusban vette át az egyik legszegényebb dél-amerikai országként számon tartott Paraguay irányítását. A papi tisztségéről lemondó új elnök november végén, száz nap elteltével kért türelmet választóitól, mondván, hogy történelmi győzelme ellenére ilyen rövid idő alatt nem érhet el olyan áttörést, amilyet elvárnak tőle hívei és ellenfelei.

Az ország történelmének súlyos öröksége örök figyelmeztetés az új kormányzatnak. A Bolívia, Brazília és Argentína közé szorult ország Bolívián kívül a másik tengerpart nélküli latin-amerikai állam. Egy stratégiailag elhibázott háború miatt 1870-ben elvesztette lakosainak kétharmadát, és a spanyol gyarmatbirodalomtól 1811-ben függetlenedő ország azóta elvesztette gazdasági, politikai jelentőségét. A brit birodalom megszabadult a paraguayi gyapot versenyétől, és a gazdasági vetélytárs tartós semlegesítése érdekében a brit bankok „megajándékozták” Paraguay bábkormányát első egymillió font sterlinges kölcsönükkel. Az ország politikai és gazdasági élete ezután a brit politika és a brazil szomszéd befolyása alá került, és tetszésük szerint alakítgatták az ország minden lakójának életét, ami megadta a kegyelemdöfést a nem is olyan rég még erős államnak.
A diktatórikus kormányzás maradt a jellemző az országban egy-két könnyebb időszak ellenére, és amikor 1989-ben megbuktatták az utolsó diktátort, Alfredo Stroessnert, a legtöbb paraguayi úgy hitte, különösen az 1992-es új alkotmány elfogadása után, hogy végre elérkezett a talpra állás ideje. De mivel az alkotmány és a demokratikus átmenet a Colorado Párt, vagyis az országot időtlen idők óta irányító konzervatív párt bábáskodásával ment végbe, semmi érdemleges változásra nem kerülhetett sor. Az ország nem szabadult meg három legkényesebb problémájától: a hadsereg befolyásától – Lino Oviedo tábornok annak ellenére lehetett Lugo püspök kihívója, hogy nevéhez kötik az 1996-os sikertelen puccsot, amiért több évet töltött börtönben –, a korrupciótól és a csempészettől. Lugo ezért a hadsereg kifejezett rosszallása ellenére a minap leváltotta a hadsereg főparancsnokát, sőt az államháztartás felülvizsgálatával megkezdte a korrupt közalkalmazottak leváltását, ahogy kampányában is ígérte. És nem akárki vállalta – ingyen – a gazdasági tanácsadó szerepét: Joseph Sitglitz, a 2001-es év Nobel-díjas közgazdásza, a neoliberalizmus elszánt ellenfele, aki fundamentalizmusnak tekinti a szabadpiac egyeduralmát. Lugo eddigi lépései azonban nem voltak olyan látványosak, ahogy a lakosság túlnyomó többsége számított rá. Az államfő óvatossága nem véletlen: sokan szavaztak rá, de nem elegen, hiszen a reformok valóra váltásához a kétkamarás parlament egyik házában sem tud maga mögött elegendő politikai támogatást.