A keleti konzervektől az adóparadicsomig

Különös változások következtek be annál a Herba cégcsoportnál tavaly ősszel, amely a hatóságok gyanúja alapján érintett lehet az elmúlt évek egyik legnagyobb titkosszolgálati botrányában és bűncselekmény-sorozatában, az úgynevezett Egymásért-ügyben. A Herba társaságainak egy része ugyanis közvetve vagy közvetlenül egy Marshall-szigeteken bejegyzett offshore cég, a Focus Europien Investment Corporation többségi tulajdonába került.

2009. 01. 09. 20:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Keller Ferenc, a Herba egyik hazai cégvezetője nem adott tájékoztatást arról, mi volt a célja az átalakulásnak. A felvilágosítás helyett egy epés megjegyzésben azt javasolta, keressük fel a jelenlegi tulajdonosokat a Marshall-szigeteken, majd boldog új esztendőt kívánt. A Focus EIC magyarországi kézbesítési megbízottja pedig az ügyvédi titoktartásra hivatkozott. Amikor arra kértük, hogy hívja fel a tulajdonosokat, és kérjen tőlük felmentést a titoktartás alól, közölte: ezt biztosan nem fogja megtenni. Ezek után a „fantáziánkra bízta”, miért ilyen elzárkózó, és hogy végül miként találhatjuk meg a külföldi tulajdonosokat. Ebből az a következtetés mindenképpen levonható, hogy a külföldi cégalapítás egyik célja a világ egyik népszerű adóparadicsomában az lehetett, ne tudjuk meg, valójában kik mozgatják a szálakat az egykori Herba cégcsoport mögött.
Ez persze érthető, hiszen a Herba egy meglehetősen rázós ügy miatt került a hatóságok látókörébe. A vámőrség gyanúja szerint a cégcsoporton keresztül az Európai Unió országain túlról érkező árukról (főként a Távol-Keletről érkező konzervekről) a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) nyugállományú és aktív tisztjeinek részvételével létrehozott Egymásért Egy-Másért alapítvány főkurátora, Földesi-Szabó László volt rendőrezredes és társai azt a látszatot keltették, mintha azokat adományként engedték volna át a „jótékonysági szervezetnek”. Ezzel a módszerrel vám- és áfamentesen kezeltették az árukat, amelyeket azonban a gyanú szerint az alapítvány ténylegesen nem vett át, hanem magyarországi üzletláncok részére eladatott, és így 1,22 milliárd forintos vám-, illetve áfacsalást követhetett el. A feltételezett bűncselekmények miatt tehát eljárás folyik, az viszont parlamenti és más vizsgálatok után sem tisztázott, hogy az Egymásért alapítványt eredetileg fedőszervként hozták-e létre az alapítók. Pontosabban az Országgyűlés vizsgálóbizottsága különös megállapítást tett ezzel kapcsolatban. A testület szerint az alapítvány nem volt fedőszervezet, de volt együttműködés közte és az NBH között.
Egy, a sajtóban napvilágot látott vizsgálati jelentés szerint az NBH egykori vezetője, az időközben elhunyt Nagy Lajos kezdeményezésére kaptak helyet az Egymásért alapítvány kuratóriumában a polgári elhárítás egyes vezető munkatársai. Az alapítvány létrehozásának ötletgazdája, Nagy Lajos célja az volt, hogy az NBH az alapítvány révén jelenjen meg „olyan struktúrákban”, ahol vannak bizonyos „veszélyeztető tényezők”.
Azt viszont nem lehet tudni, hogy Nagy a „veszélyeztető tényező” utalással a csempészekre vagy az őket segítőkre célzott-e. Az mindenesetre feltételezhető, hogy a volt nemzetbiztonsági vezető fedőcéget akart létrehozni, amikor társaival megalapította az Egymásért alapítványt. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) egyébként több mint egy éve nyomoz az alapítvány ellen. Az Egymásért alapítvány ügye miatt mondott le hivataláról Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója, aki most a „jótékonysági szervezet” kuratóriumának elnökségét erősíti.
Úgy tudjuk, a milliárdos adócsalás és csempészet gyanújába keveredett Egymásért alapítvány legfőbb támogatója, a Herba a Medgyessy-kormány alatt még állami segítségben is részesült.
A cégcsoport államilag garantált vámkedvezményekre, bizonyos esetekben pedig ingyenes élelmiszer-behozatalra jogosult társaságok közé kerülhetett 2002 és 2004 között. A bűncselekmények vádjával vámőrségi eljárás alá került alapítványt „élelmiszer-adományokkal támogató” Herba cégcsoport az említett időszakban a GATT megállapodás alapján meghatározott kedvezményes importra jogosító vámkontingensekből igényelt, és kapott részt az SZDSZ által delegált Csillag István vezette gazdasági tárca engedélyezési hivatalától. A GATT (General Agreement of Tariffs and Trade), vagyis az általános vám- és kereskedelmi egyezmény a világkereskedelem liberalizálására létrejött szervezet volt, azzal a céllal, hogy a vámokat bizonyos országok között csökkentsék, és a vámon kívüli kereskedelempolitikai akadályokat felszámolják.
Ennek megfelelően uniós csatlakozásunk előtt számtalan országgal kötöttünk megállapodást bizonyos termékek vámmentes, vagy kedvezményes behozataláról, illetve kiviteléről. A kontingensekre pályázni lehetett a kereskedő cégeknek, és valóságos élethalálharc folyt a kvóták elnyeréséért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.