Különféle elnevezésekkel egyre több fegyveres alakulatot küld Magyarország Afganisztánba, hogy objektumokat védjenek, járőrözzenek, harcoljanak. Az év elejétől például egy csaknem negyvenfős OMLT (Operational Mentor and Liaison Team – műveleti tanácsadó és összekötő csoport) utazik a térségbe, hogy tagjai úgynevezett mentorai, kiképzői legyenek az új afgán rendőrségnek és egy afgán katonai zászlóaljnak. Ez azt jelenti majd, hogy az afgánok kiképzését követően direkt akciókban, fegyveres harcban is részt vehetnek a felkészített helyi katonák vezetőiként az új magyar misszió tagjai az ázsiai országban, ahol gyakorlatilag már minden területen háborús viszonyok uralkodnak. A kabuli repülőteret például – amelynek ellenőrzését és őrzését szeptembertől vették át a magyarok – a tálibok szinte karanténba zárták a fővárosból kivezető utak ellenőrzésével és az ezeknél végrehajtott rajtaütésekkel.
*
A január végén induló OMLT alakulat veszélyes küldetésére az is utal, hogy az ebben részt vevő katonák kiképzésére Magyarországra érkezett az Egyesült Államokból az USA ohiói nemzeti gárdája is. A hivatalos közlések szerint közösen kezdte meg a felkészülését „a két nemzeti csapat”, információink szerint azonban az amerikaiak azért érkeztek, mert a magyar OMLT tagjaival az általános „missziós” felkészítésen túl új harcászati módszereket is begyakorolhattak.
AZ USA nemzeti gárdájának csatlakozására ugyanakkor azért is szükség volt, mert így jobb anyagi, technikai, fegyverzeti feltételekkel, illetve logisztikai háttérrel indulhatnak harcba a magyar katonák. Az amerikai technikai eszközökkel és fegyverekkel jelentősen növeljük a túlélés esélyeit. A közös misszióval egyszerűbb lesz megoldani a nyelvi nehézségeket is, a magyar OMLT megbízható tolmácsokat kaphat, megfelelő nemzetbiztonsági ellenőrzéssel.
Az amerikaiak csatlakozása persze veszélyeket is rejt magában, hiszen a tálibok váratlan merényletei elsősorban az Egyesült Államok katonáira irányulnak. Lapunk úgy tudja, nehézséget jelentett az új misszió felállításában, hogy Magyarországon szinte lehetetlen felkészülni az afganisztáni éles helyzetekre. A gyakorlatokat levezénylő tisztek végül azt találták ki, hogy a Magyar Honvédség szentendrei központi kiképzőbázisától „kikértek” mintegy negyven, alig egy hónapja bevonult szerződéses katonát, akik épphogy megismerkedtek az alapvető katonai tudnivalókkal, és ezekkel az újoncokkal „játszatták el” a kiképzendő afgán katonák szerepét. A módszert viszont majd csak az új misszió helyszíni sikere igazolhatja. Katonai szakértők szerint azonban erre inkább az lehet a garancia, hogy a feladatra a Magyar Honvédség 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj, az MH 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóaljból választottak ki katonákat. Ez az alakulat ugyanis már jelentős tapasztalatokat szerzett Afganisztánban és Irakban is.
Felkészült az a különleges műveleti egység is, amely várhatóan szintén januárban, tizenkét-tizenöt fős csoportokban váltva egymást utazik ki a közép-ázsiai országba, és szintén amerikai katonákkal közös alakulatokban vesz részt a harcokban. Ezek a kommandósok már mindenhol bevethetők lesznek, így a legveszélyesebb déli tartományokban is. Jövőre tervezik még egy újabb OMLT kiküldését is Afganisztánba. Ennek eredményeképpen a Baglán tartományban szolgáló 250 fős tartományi újjáépítési csoporttal együtt 200-300 főről 400-500 főre növekedik az afganisztáni magyar misszió összlétszáma 2009-ben.
Miközben a Magyar Köztársaság egyre jobban sodródik az afgán háborúba, nemzetközi szinten is egymást érik a pesszimista hangok a NATO-küldetés a jövőjét illetően.
Mark Carleton-Smith brit tábornok, korábbi kontingensparancsnok, aki hat hónap alatt 32 emberét veszítette el, a Sunday Timesnak például úgy nyilatkozott: „A tálibok feletti katonai győzelem elérhetetlen, és nem is támogatható.” Mike Mullen admirális, az USA vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke pedig októberben arról beszélt, hogy jövőre a helyzet további romlására számítanak.
Az USA tizenhat nemzeti titkosszolgálatának nemrég elkészült közös jelentése is úgy fogalmaz: Afganisztán „veszélyes, lefelé haladó spirálban” mozog, vagyis nő az erőszakos cselekmények száma, és kezelhetetlen a kormányzati korrupció. November végén Hamid Karzai afgán elnök ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsát arra kérte fel, hogy jelöljön ki menetrendet az afganisztáni háború befejezésére, különben kormánya kénytelen lesz politikai egyezséget kötni a tálib vezetőkkel.
origo.hu
Vasárnap délelőttönként családi programokkal várja az érdeklődőket a Nemzeti Színház
