Digitális könyvtár a napfoltokról

A jelenséget először leíró Galileitől napjainkig állnak rendelkezésre adatok a napfolttevékenységről. Ezt a felbecsülhetetlen értékű információhalmazt kívánja digitalizált formában a világ kutatóinak rendelkezésére bocsátani az MTA debreceni napfizikai obszervatóriuma a csillagászat nemzetközi éve tiszteletére.

Négyszáz éve, 1609 májusától használnak távcsövet az égbolt megfigyelésére, korábban csak hadászati és polgári célokat szolgáltak e berendezések. A messzelátók segítségével fedezte fel Galilei 1611-ben a Jupiter holdjait, s állapította meg, hogy nem a Föld a világegyetem középpontja, illetve figyelte meg és dokumentálta a napfolttevékenységet. A tudománytörténeti mérföldkő emlékére az ENSZ 2009-et a csillagászat évének nyilvánította. Az MTA debreceni napfizikai obszervatóriumának fő feladata a napfolttevékenység megfigyelése, s a világ egyik legnagyobb adattárával rendelkezik e jelenségről, azaz a Nap hűvösebb, erős mágnesességgel rendelkező felszíni mezőinek aktivitásáról. Az intézet azzal tiszteleg a csillagászat éve előtt, hogy a rendelkezésre álló feljegyzéseket kiegészíti és digitalizálva közzéteszi a világhálón. A napfolttevékenység ugyanis fontos része világunknak. Összefüggésben van többek között a Föld gravitációs mezejével, a légkör ionizációjával, de az özönvízszerű esőkkel, árvizekkel is. Legközelebb 2011-re várható jelentős napfoltaktivitás, egyes meteorológusok szerint az előtte való évben nagy árvizekre, esőkre kell számítani.
– E jelenség megfigyelését kezdetektől kiválóan dokumentálták. Rendelkezésre állnak például a Galilei adatai, rajzai, amelyek plasztikus képet adnak a 400 évvel ezelőtti naptevékenységről. A saját adattárunk digitalizálását már megkezdtük – ezek az információk már honlapunkon elérhetők. Reméljük, több nemzetközi obszervatórium csatlakozik a kezdeményezésünkhöz, s a teljes adatbázis még az idén elérhető lesz – mondta Ludmány András igazgató.
A csillagászat évének jelmondata „Az Univerzum: benne élsz, ismerd meg!”. Ez a minden emberben élő természetes kíváncsiság kielégítése mellett olyan jelenségekre kívánja ráirányítani a figyelmet, amelyekkel nemcsak a tudósoknak kell foglalkozni. Ilyen például a fényszennyezés. Ha a városok fényereje a jelenlegi mértékben növekszik, 2025-re teljesen elnyomhatja a csillagos égbolt természetes fényeit. Ez megzavarja az állatok ötven százalékát kitevő éjszakai életmódot folytató fajok táplálkozását, szaporodását is. A pusztán élő éjszakai ízeltlábúak, madarak, emlősök védelme érdekében a nemzeti park kezdeményezte, hogy év végére nyilvánítsák „Csillagos égbolt parkká” a Hortobágyot, és kapja meg az ennek megfelelő védelmet – tájékoztatott Gyarmathy István, a park igazgatóhelyettese.