Európa nagyvárosaiban csak ritkán küzdenek olyan szmogriadókkal a levegőszennyezés ellen, mint amilyet a napokban Budapesten vezettek be, kevés eredménynyel. Ezeket a városokat ugyanis eleve úgynevezett zöldzónákra osztották föl, ahonnan bizonyos időszakokban kitiltják a környezetszennyező járműveket.
Németországban például harminckét településről tiltották ki a legszennyezőbb gépjárműveket, amelyek még behajtási díj ellenében sem közelíthetik meg a védett városmagot. A német zónásítás a fokozatosság elvét követi, vagyis idővel a legszennyezettebb területről a legszennyezőbb kibocsátási besorolású gépjárművek után a kevésbé káros autókat is kitiltják. Aki mégis megszegi a szabályt, az büntetést fizet, Berlinben például alkalmanként negyven eurót. A rendőrök az autótulajdonosok által kötelezően használt megkülönböztető matricák alapján azonosítják a gépkocsikat. Berlin olyan szempontból is különleges város, hogy ott 2010-re már csak a legjobb kibocsátású járművek hajthatnak be a kijelölt zónákba.
Világszerte nagy meghökkenést okozott, amikor London vezetése bejelentette: 7,4 millió lakosának úgy teremt jobb levegőt és egészségesebb környezetet, hogy a várost egyetlen alacsony kibocsátású zónává alakítja a legszennyezőbb járművek teljes kitiltásával. Tavaly év elejétől ennek megfelelően Anglia fővárosában már minden járműnek, a nagy furgonoktól a nehéz teherautókig, át kellett mennie egy szigorított környezetvédelmi vizsgán, vagy fizetnie kellett azért, hogy áthajthasson a világ legnagyobb alacsony kibocsátású zónáján (low emission zone). Ennek az intézkedésnek természetesen komoly előkészítő lépései voltak, például már négy évvel ezelőtt bevezették London centrumában az úgynevezett tolongási adót, más néven a dugódíjat. A londoni útvámrendszer eredményeként tizenöt százalékkal lett kevesebb a kipufogógáz a belvárosban, miközben a bevételeket a helyi közlekedés fejlesztésére fordítják. A zöldzónában egyharmadával csökkent az autóforgalom.
Az örömbe akkor került némi üröm, amikor új polgármestere lett Londonnak Boris Johnson személyében, aki ígéretet tett a választási kampányában arra, hogy csökkenti a brit főváros dugódíjas részét. A fizetős zóna azonban megmarad, az autósok mindössze annak örülhetnek, hogy ez 2010-től előreláthatólag feleződik majd.
A behajtási díjas zónák kijelölése segített megtisztítani a levegőt Olaszország nagyvárosaiban is. Milánóban 2007. december 27-től él behajtási díj (ecopass). Munkanapokon reggel és este fél nyolc között kell fizetni annak, aki a belvárosba autóval megy. Az intézkedés bevezetése után egy hónappal a különböző napszakokban átlagosan huszonnégy százalékos forgalomcsökkenést regisztráltak. A korlátozott forgalmú belvárosban az apróbb szálló por (PM10) koncentrációja harminc százalékkal esett vissza, köszönhetően annak, hogy a legszennyezőbb járműveket még pénzért sem látták szívesen ezekben a térségekben.
Bolognában a pozitív megkülönböztetés eszközét választották. Az elektromos meghajtású autók ingyen, míg a LPG gázüzeműek féláron parkolhatnak az egyetemi városban. A zöldzónába, vagyis a történelmi központba azonban tilos a behajtás szombat kivételével mindennap reggel hét és este nyolc óra között azoknak, akiknek nincs erre engedélyük.
Rómában szintén működik zöldzóna, amely a magas légszennyezés esetén akár teljes blokád alá kerül, és a területre csak az alacsony károsanyag-kibocsátású járműveknek van bejárás.
Európában összesen egyébként hetven településen jelöltek ki zöldzónát. Budapesten ezzel szemben még csak ebben az évben tervezik az intézkedés bevezetését. Egy rendelet szerint a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott, vagyis a kedvezőtlenül sok szennyező anyagot kibocsátó gépjárműveket október 20-tól március 8-ig tiltják ki a Hungária-gyűrű által határolt területekről, illetve a rakpartokról.
origo.hu
Vasárnap délelőttönként családi programokkal várja az érdeklődőket a Nemzeti Színház
