Havanna továbbra sem adja fel

Újra nehéz időszak vár a kubaiakra a kerek évfordulón, pedig Kuba a minap nem akármilyen külpolitikai sikert ért el az egyre értelmetlenebb amerikai embargó ellenére: ha akarná, akármikor visszaléphetne a térségi szervezetekbe.

2009. 01. 12. 9:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Raúl Castro, a tavaly február óta kinevezett kubai állam- és kormányfő a forradalom győzelmének 50. évfordulójának előestéjén mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a forradalom nem bukott meg, ahogy az Egyesült Államok állítja, de nem kecsegtette sok jóval a kubaiakat az egyébként furcsa körülmények között kialakult és terjedő pénzügyi válság következményei miatt. Hiába kezdte meg már 2007-ben óvatos és a kubaiak által reménykedve várt reformjait, a nyersanyagok alacsony árai – a kubai kivitel egyik fő tétele, a nikkel ára 40 százalékkal esett
vissza – és a magas élelmiszerárak miatt – Kuba élelmiszer-szükségletének 80 százaléka külföldről származik – Raúl nehéz évet ígért.
Ötven évvel ezelőtt a világsajtó szinte csak Kubára figyelt: január elsején havannai bevonulásukkal hivatalosan is győztek a kubai forradalmárok a bábkormány Egyesült Államokba menekülő diktátora, Fulgencio Batista ellen. Fidel Castro ugyancsak diktatúrát épített ki, és 1962 októberében a sziget azért került ismét a világsajtó címoldalaira, mert kis híján kirobbant a harmadik világháború a Kubába telepített szovjet rakéták miatt. A kubai rendszer csak a szovjet tábor gazdasági és katonai segítsége révén tudott létezni, ezért a Szovjetunió és szövetséges táborának felbomlása után a magára maradt Castro a rendkívüli nélkülözésekkel járó úgynevezett „különleges időszak” alatt azzal hitegette a külföldi befektetőket, hogy ő is követi a volt szocialista országok többségének példáját. Viszont amint kiderült 2004 végén, hogy Kubában is van olaj, a Kubát megsegíteni akaró országok és államszövetségek – Kína, Oroszország, Brazília, Európai Unió – azóta versengenek a kommunista gazdasági modell és a több mint 46 éve tartó amerikai embargó miatt szinte teljesen lepusztult ország újjáépítéséért. Tíz amerikai elnök sem bírt Castróval, és a biztos kudarc felé tart az embargó is, hiába remélték tőle, hogy a kiéheztetett sziget végül érett gyümölcsként hullik ismét az amerikaiak ölébe. 2006 nyarán, amikor Fidel Castro súlyos betegsége miatt valószínűleg már sokan temették az idősebbik Castrót, most 77 éves öccsével, Raúllal életbe léptette az évek óta tervezett hatalomátmentési modellt. Az új modell viszont csak akkor vizsgázik igazán, amikor már egyik Castro fivér sem lesz az élők sorában. És akkor tényleg kiderül, hogy Castróék kinek érlelték Kuba gyümölcsét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.